Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) A közvetlen beruházások makrogazdasági hatásai mellett legalább ugyanolyan jelentőségűek a mikrogazdasági hatásaik. Elsődleges fontosságú a termelés szerkezetének, az alkalmazott technológiának és a vállalati munkaszervezésnek a minőségi megújítása, ami a vállalati modernizáció fő mikroszintű elemeit jelenti a visegrádi országokban, köztük Magyarországon. A német-magyar működőtöké-áramlás szerepe és alakulása a magyar gazdaságban Németországnak és a német tőkének már a múlt században is meghatározó szerepe volt Magyarország modernizálásában, hiszen az akkori iparosítás és infrastrukturális fejlesztések nagyarányú német közreműködés mellett valósultak meg. A második világháború után Magyarország és térségünk kapcsolatai Németországgal drasztikusan szűkültek, de már a hetvenes évek elejétől kezdődően a német gazdasági jelenlét ismét egyre kézzelfoghatóbbá vált. Németország szerepe először a kereskedelemben nőtt meg, de a nyolcvanas évek végén bekövetkezett fordulatot követően a működőtőkebefektetések vonatkozásában is. Nem kétséges, hogy Magyarország világgazdasági felzárkózásában, modernizációjában, európai integrálódásában nagyon fontos szerepet játszanak a közvetlen német beruházások. Történelmileg nemcsak érdekes, de akkor egyedülálló tény volt, hogy Magyarország 1972-ben engedélyezte nyugati cégekkel közös magyar vegyesvállalatok alapítását. Ennek nyomán a német Siemens vállalat 1974-ben elsőként alapított Sicontact néven vegyesvállalatot Magyarországon. Korábban, az 1880-as években már szintén a legjelentősebb beruházók közé tartozott a Siemens. A rendszerváltást megelőző évben, 1988-ban engedélyezték kizárólagosan külföldi tulajdonú vállalatok létrehozását Magyarországon, ez gyökeres fordulatként jelezte Magyarország újbóli betagozódásának igényét és törekvését a világgazdaságba. Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi közvetlen beruházásokat. 1989 végén 37 millió eurónyi német működőtőke-állomány volt Magyarországon. 1990-ben azonban a befektetett tőke csaknem hatvan százaléka amerikai eredetű volt, és jelentős volumenű távol-keleti (főleg japán és dél-koreai) tőke áramlott be, miközben a német befektetések aránya az összes tőkebefektetés húsz százaléka alá csökkent. 1992— 1993-ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a német befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett külföldi működőtőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból származott, és ezzel a Magyarországon a befektetett külföldi működő tőke volumenét tekintve az Egyesült Államok után Németország volt a második legnagyobb külföldi beruházó. 1994 után viszont egyértelműen Németországé, illetve a német befektetőké lett a vezető szerep a külföldiek magyarországi beruházásaiban. 2009. ősz 13
