Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) jelenség. Ez alapvetően a magyarországi német vállalatokban folyó összeszerelő tevékenység hozzáadott értékével magyarázható. A Németországba menő magyar kivitel több mint egynegyedét a gépkocsiipar adja, a legnagyobb exportőr az Audi. A Németországból származó magyar import szerkezetének rendszerváltás utáni átalakulása szintén döntő jelentőségű (14. táblázat). A legszembetűnőbb, alapvető tény, hogy a rendszerváltásig, sőt még 1990-ben is a sokat emlegetett német technika importja helyett a Németországból származó magyar behozatalban a nyersanyagok domináltak, behozatalunk hatvan százalékát tették ki. Több mint két és félszer annyi nyersanyagot importáltunk értékben Németországból, mint berendezést. A feldolgozott termékek, fogyasztási iparcikkek 1990-ben a behozatalban 11 százalékkal szerepeltek. A gépek, berendezések, szállítóeszközök részesedése a magyar importban alig több mint egynegyednyi volt (27 százalék). Az importszerkezet átalakulása is megkezdődött az 1990-es évek első felében, de az alapvető változások az exporthoz hasonlóan az importban is az évtized második felében mentek végbe. 2000-re a fejlődés nyomán alapvetően átrendeződött szerkezet lényegében kialakult. 2000-ben a gépek, berendezések, szállító- eszközök aránya a Németországból jövő magyar importban már meghaladta a hatvan százalékot és azóta a fejlődés alapvető iránya az e termékcsoporton belüli átrendeződés, minőségi fejlődés, korszerűsödés. A feldolgozott termékek részaránya 2000-ben 37 százalékra emelkedett és azóta is az egyharmad körüli arányt éri el. A nyersanyagok korábbi domináns aránya a magyar importban 2000-re 0,7 százalékra csökkent. A német relációjú magyar import 2000 és 2008 közötti szerkezeti átalakulása nem mutat további jelentős makroszintű átrendeződést, de a mikroszerkezet korszerűsödése jelentős mértékű és folyamatos. Az árufőcsoportok szerinti bontásban a magyar importban 2008-ban a gépek, szállítóeszközök hatvan százalékkal szerepelnek, a feldolgozott termékek egyharmadot tesznek ki. Érdekes fejlemény, hogy a Németországból jövő élelmiszer-, ital- és dohányimport 2000 és 2008 között jóval gyorsabban nőtt, mint e termékek magyar exportja, sőt e termékcsoport 2005 óta a Németországból származó magyar importban magasabb arányban szerepel, mint oda irányuló exportunkban (2008-ban 4,1 százalék, illetve 3,1 százalék). A német működőtőke-befektetések motivációi és alakulása a visegrádi térségben Németország az 1980-as évek végén vezető szerepre tett szert Magyarország, s a rendszerváltás után a többi visegrádi ország külkereskedelmében és működőtőkeimportjában. A visegrádi országok nyugat-európai viszonylatú külkereskedelmüknek az 1990-es években több mint felét, a 2000-2008-as időszakban csaknem a felét Németországgal bonyolították le. A német működőtőke-kivitel fontos jellemzője, hogy szoros 2009. ősz 11
