Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
Körösi István részét egy időre külföldről belföldre, az új tartományokba kellett átirányítani. Mivel az egység megteremtése hatalmas terhekkel járt, s az ország pénzügyi erejét, finanszírozási képességét nagymértékben lekötötte, a gazdaságpolitikának lavírozni kellett a tartósan lassúbb növekedés korlátái miatt. A német külkereskedelem aktívuma 1989 és 1991 között csaknem 110 milliárd márkával csökkent, a teljesítménymérleg 108 milliárd DM-es többletét pedig 33 milliárdos hiány váltotta fel. Az EU régi tagországaival és a rendszerváltó országokkal folytatott kereskedelem az 1990-es évtizedben is rendszeres, jelentős német többlettel zárult, sőt a német áruexport növekedése 1994-től ismét felgyorsult. A kelet-közép-európai rendszerváltások és a német újraegyesítés nyomán mind a kelet- közép-európai országok külgazdasági kapcsolatrendszere, külkereskedelmük iránya és szerkezete, mind Németországnak e térség államaival fenntartott kereskedelmi, gazdasági együttműködési, tőkebefektetési kapcsolatai gyökeresen megváltoztak. A német gazdasági és valutaunió létrejötte alapvetően kihatott Kelet-Közép-Európára. A keletnémet tartományok és a közép- és kelet-európai országok közötti korábbi kereskedelem összeomlott, a korábbi kooperációs és szakosítási szerződések érvényüket vesztették, és megszűnt a volt KGST-országokbeli munkaerő foglalkoztatása a keletnémet tartományokban. A német és a kelet-közép-európai költségszínvonal, főleg a bérköltségszínvonal különbsége növelte a nyugatnémet vállalatok érdekeltségét a betelepülésre Kelet-Közép- Európába és a bérmunka, valamint a beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Németország külkereskedelme a visegrádi országokkal dinamikusan nőtt, már az 1990-es évek első felétől kezdve. Ugyanakkor mind a négy ország fő export-erőfeszítéseit a német piacra koncentrálta. Ezek az erőfeszítések átmenetileg olyan sikeresek voltak, hogy a lengyel és a magyar, majd később a cseh térnyerés volt a legnagyobb (a kínai mellett) a német importban. Az összeomlott KGST-piacról a visegrádi országok igyekeztek eladható export-árualapjukat az EU, elsősorban Németország felé átterelni. Ez a rendszerváltás utáni években a legnagyobb mértékben Magyarországnak sikerült. A visegrádi országokban az exportképes termelést megalapozó, nagyrészt külföldi tőkével végrehajtott beruházások nyomán az újonnan létrejött vállalatok jó része folyamatosan bekapcsolódott a Németországba irányuló kivitelbe, új pólust képezve a válságba jutott vagy tönkrement ipari nagyvállalatok kiesett exportjának pótlására. A magyar-német kereskedelmi kapcsolatok fejlődése 1990 és 2008 között - közép- és kelet-európai összehasonlításban A magyar-német gazdasági kapcsolatokban a rendszerváltás, a piacgazdaságra történő gyors átállás, a kereskedelmi és tőkeliberalizáció, a külkereskedelem földrajzi reorientációja és szerkezeti átalakulása, a másik oldalon pedig Németország újra6 Külügyi Szemle
