Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009)
A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) vekedési ütemet mutatott. Ez a tendencia majdnem két évtizeden át, a rendszerváltásig folyamatos maradt. Az 1980-as évekbeli fejlődés hatására az NSZK részesedése a magyar külkereskedelemben növekedési tendenciát mutatott, míg az NDK partneri részesedése mérséklődött. Az 1980-as évek második felében az NSZK 16-17 százalékos és az NDK hat-hét százalékos részesedése együttes arányát tekintve elérte a két világháború közötti „békeévek" átlagát, tehát a fejlődési dinamika hatása a megosztottságon és akadályokon túllépve érvényesült. Kelet-nyugati viszonylatban fontos aszimmetriát mutatott, hogy az NSZK az 1980- as években a kelet-nyugati kereskedelem 20-25 százalékát bonyolította le, egyre meredekebben növekvő arány mellett, a kis KGST-országok együttes részesedése viszont mindössze öt-hat százalékot tett ki. Németország gazdasági kapcsolatai a rendszerváltás utáni Közép- és Kelet-Európávai és Magyarországgal Az Európai Unió országai közül földrajzi fekvése, geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a politikai és a biztonsági tényezők alapján egyaránt Németország a legnagyobb mértékben érintett a Közép- és Kelet-Euró- pával folytatott kapcsolatokban. Az Európai Unióhoz történt társulás, majd a csatlakozás szempontjából döntő fontosságú volt Németország hozzáállása, támogatása. A közép- és kelet-európai országok rendszerváltásával és Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak kezdődött Európa gazdasági viszonyrendszerében, különösen a közép- és kelet-európai térség fejlődési útjában egymással folytatott kereskedelmi, tőke és piaci értékesítési kapcsolataiban és az európai munkamegosztásba történő újra betagozódásával. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált (kivéve a szlovák importot, az orosz-ukrán kőolaj és földgázszállítások miatt). Az újraegyesített Németország gazdasági kapcsolatrendszerében megerősödött a kettős kötődés: 1. Németország beágyazottságát megerősíteni és a döntésekben játszott szerepét fenntartani az Európai Unióban, 2. Egyértelműen kiépíteni és megszilárdítani Németország gazdasági pozícióit Közép- és Kelet-Európábán. A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integráció erőviszonyait, Németország politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, tehervállaló képességét, valamint egész nemzetközi szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország súlyát az európai integrációban és a nemzetközi gazdaságpolitikában. A mintegy húszszázalékos népességgyarapodás mellett azonban az egy főre jutó gazdasági teljesítő- képességben nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet tartományok belépése a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke és árualap növekvő 2009. ősz 5
