Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 2. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Michel Girard - Helen Milner: Zűrzavar és stabilitás

Folyóiratszemle ződés valószínűleg nem változtatná meg olyan mértékben az európai kormányzást, amely ezt lehetővé tenné. A jelenlegi szavazati rendszer, az egy ország-egy biztos elve, amely 2014-ig várhatóan fennmarad, nem teszi lehetővé a kiegyensúlyozott szavazást. Ezenkívül az országok közötti konszenzus hiánya megerősítheti a bizottság elnökének a hatalmát, aki gyakran inkább a kormányfőkkel - és főleg a nagy országok kormány­főivel - vitatja meg a felvetődő kérdéseket, nem pedig az országokat képviselő politi­kusokkal. így a kis országok számára megmarad a hatalom látszata, míg ténylegesen a nagyok gyakorolják azt. E problémák kiküszöbölésére fontos lenne a szervezet intézményeinek megerősítése, mivel csak a kormányok segítségével nem építhető fel egy hatékony európai közösség, jean Monnet szavai ma is érvényesek: „Semmi nem lehetséges emberek nélkül, semmi nem tartós intézmények nélkül." Füsti Molnár Zsuzsa Michel Girard-Helen Milner: Zűrzavar és stabilitás (Turbulences et stabiláé, Politique étrangére, 2009/1. sz., 61-71. o.) A második világháború óta a transzatlanti szövetség vizsgálata egyetlen központi kérdésre koncentrál: az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokat va­jon a közös célok megvalósítása érdekében kialakított együttműködés vagy a konfliktus jellemzi, amelyben mindkét fél a saját előnyeit keresi? A rövid történeti áttekintés után a szerzőpáros a nemzetközi kapcsolatok elméleté­nek jelenkori neves képviselőit hívja segítségül a kérdés megválaszolásához, ám, mint látni fogjuk, a különböző irányzatok - más-más aspektusból vizsgálva a problémát - nem adnak egyértelmű választ. A két világháború közötti időszakot az együttműködés teljes hiánya jellemez­te, amely világméretű válsághoz, majd újabb világháborúhoz vezetett. Az amerikai izolacionizmus, a mindenhol jelen lévő protekcionizmus és a világ vezető hatalmainak (Egyesült Államok, Anglia, Franciaország) ellenőrzése alól kibúvó országok agresszív militarizmusa drámai következményekhez vezetett. A későbbi időszak sem kedvezett egyértelműen egy együttműködésen alapuló kapcsolat kibontakozásának. Az európai hatalmak és az Egyesült Államok közötti súlyos feszültségeket még a hidegháború alat­ti szovjet fenyegetés sem tudta feloldani. Egy európai védelmi közösség meghiúsulása, a NATO megalakulása, a szuezi válság, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása meg­annyi érzékeny probléma, amely nem éppen a kapcsolatok javulását segítette a hideg­248 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom