Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Szabó Márk: Egy kritikus kézikönyv

Könyvekről nek, amelyik eddig Magyarországon inkább a vélemény, semmint a megalapozott tudás által vezérelt vitának volt kitéve. Az amerikai neokonzervativizmus 2009-ben, ifjabb George Bush elnök hivatalból távozásakor korszakhatárhoz ért, olyanhoz, ami­ről egyelőre csak annyit tudni: lezárta a neokonzervatív eszme és politika első, átfogó szakaszát. Ennél többet a jövőt illetően felelősséggel kijelenteni egyelőre nem lehet, legfeljebb az eddigiek alapján egy „új" neokonzervativizmussal kapcsolatos várakozá­sokat megfogalmazni. A sort Francis Fukuyama nyitotta még 2006-ban, amikor megjelentette After the Neocons című könyvét, címében jelezve írásának célját (Fukuyama, 2006). Az amerikai politikatudós munkáját több hasonló szellemiségben íródott mű követte, és ebbe a kép­zeletbeli sorba illeszkedik Békés Márton könyve is. A szerző a neokonzervatívoknak javasolt programjával azt üzeni: az Egyesült Államok diplomáciájának vissza kellene térnie a jacksoniánus nacionalista tradícióhoz, vagyis az eddigi aktivista külpolitikát feladva a legszigorúbban definiált nemzeti érdekekre építve félretenni az utóbbi évek- évtizedek missziótudatát annak érdekében, hogy továbbra is nagyhatalom marad­hasson (Békés, 2008b: 236-238. o.). Ez a „javaslat" azonban mindenképpen túlmutat a neokonzervatívoknak szóló üzeneten, mert implicite a teljes nemzetközi rendszer ma­gatartásmódjának átalakulását igényli. Nem nehéz ugyanis belátni, hogy a saját földraj­zi határai mögé visszahúzódó-visszavonuló Amerika éppúgy szolgálhatja egy valóban sokpólusú globális rend kiépülését, mint egy apoláris, vagyis tényleges vezető nélküli káosz megszületését. Ez utóbbira már szolgáltatott példát a nemzetközi rendszer, ami­kor a két világháború közötti évtizedekben az amerikai kormányzat úgy döntött, nem avatkozik be a tengerentúli konfliktusokba; a következmények ismertek. Békés Márton tehát merész vállalkozásra szánta el magát: könyvével új neokonzerva- tivizmust, és egyben új nemzetközi rendszert is óhajt. Napjaink eseményeit figyelve nyu­godtan kijelenthetjük: a kettő közül ez előbbi lesz a könnyebb feladat. Szabó Márk Jegyzetek 1 A nemcsak a neokonzervatívok által előszeretettel citált idézet Richard M. Weaver filozófus 1948- ban született könyvének címe: Ideas Have Consequences. 2 Egy ponton a szerző is tévedésbe esik, hiszen könyvében például Condoleezza Rice-t is a neokonzervatívok közé sorolja, holott a volt külügyminiszter a 2000-ben kifejezetten a Clinton-ad- minisztráció aktivista külpolitikája ellen foglalt állást (Rice, 2000). 3 Más kérdés, hogy maga Krauthammer egyébként sosem volt a demokratikus globalizmus híve, és kifeje­zetten tévedésnek tartotta ennek összemosását a neokonzervativizmussal. Szerinte az előbbi túl idealisz­tikus és utópisztikus, ehelyett javasolta ő a Békés Márton által lehetetlennek nevezett (vö. Krauthammer, 2004:187-188. o. és Békés, 2008b: 325. o.) demokratikus realizmust, ami egy megszontóbb, az univerzá­lis-idealisztikus iskolánál visszafogottabb megközelítése a nemzetközi kapcsolatoknak. 2009. nyár 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom