Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vámos Péter: Kína kommunista pártja: sorvadás és alkalmazkodás
Könyvekről A szocialista harmonikus társadalom megteremtésének konkrét lépései között a társadalmi igazságosság megteremtése és a szolgáltatások színvonalának emelése mellett szerepel az alacsony születési ráta stabilizálása, az idősellátás fejlesztése, a nők és gyermekek érdekeinek védelme, a fogyatékkal élőknek nyújtott szolgáltatások javítása, a jövedelmi különbségek csökkentése, az életszínvonal emelése, egységes, országos foglalkoztatáspolitika megfogalmazása, a városi nyugdíjbiztosítási rendszer fejlesztése, a szegénypolitika hatékonyabbá tétele, az egészségügyi ellátás és a lakosság egészségi állapotának általános javítása, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, a munkahelyi biztonság javítása, a bűnözés visszaszorítása. A „régi", kommunista ideológiát tehát felváltja a közeli jövő elérhető társadalmi ideája, amelyet az emberek a sajátjuknak érezhetnek. Az új tantételek elméleti alapként szolgálnak a KKP azon gyakorlati lépéseihez is, amelyeket szervezeti átalakítása és hatékony működése érdekében az elmúlt években tesz. A Shambaugh által ismertetett gyakorlati reformok öt csoportba sorolhatók. Az első a párttagság minőségének javítása. Ennek része egyrészt új társadalmi rétegek bevonása, másrészt a tagrevízió, amelynek során igyekeznek eltávolítani mindenkit, aki valamilyen oknál fogva (például korrupció) nem érdemes a párttagságra. A második a párt működési normáinak intézményesítése. Ennek része a vezetés új generációjának kinevelése és hatalomhoz juttatása, az utódlási folyamat és a nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása. Kínában ma már nem kihalásos alapon cserélődik a legfelső pártelit, hanem pontosan szabályozzák a vezető pozíciókban eltölthető időt és a nyugdíjkorhatárt. Ez fontos újítás, ami részben szintén a szovjet bukás tapasztalataira épít. A reformok harmadik eleme a párttagság és a káderek képzettségi szintjének emelése. Az elmúlt években a továbbképzési rendszer fejlesztése nagy hangsúlyt kapott. A Központi Pártiskola mellett, amely a továbbképzés mellett tanácsadói feladatot is ellát, csaknem háromezer tartományi és helyi pártiskola működik országszerte, párhuzamosan az államigazgatási képzést biztosító intézményekkel, amelyekből szintén majdnem kétezer működik. A hatékonyság és a kormányzóképesség javításának fontosságát mutatja, hogy a képzésnek csupán töredékét teszi ki az ideológiai nevelés, a tananyagban jórészt a kormányzás elméleti és gyakorlati tudnivalói szerepelnek, a költségvetés előkészítéstől a közép- és hosszú távú tervezésig. Kitüntetett helyen szerepel a reform negyedik eleme, a párttagok körében jelentkező korrupció visszaszorítása, a pártfegyelem erősítése. A KB Központi Ellenőrző Bizottsága az elmúlt években átlagban évi több mint 110 ezer párttagot vont felelősségre, közülük évente mintegy 25 ezret fosztott meg a tagságtól. A helyi szintű pártapparátus újjáépítése szintén fontos feladat. A KKP több mint 3,5 millió alapszervezete összesen mintegy 74 milliós tagsággal rendelkezik. S végül, de nem utolsósorban a „három demokrácia" elősegítése: a párton belül, a párton kívül a pártok közötti összefogás javításával, és a demokratikus választás lehetőségének kibővítésével. Mind a párton belüli, mind a párton kívüli demokrácia célja a párbeszéd kiszélesítése mind vertikálisan, a párton belül, mind horizontálisan, a párt és a társadalom különböző rétegei között. 222 Külügyi Szemle
