Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Mozgásterünk és a két világháború
Könyvekről választásokat (1884 és 1901 között ez történt), változó számmal ugyan, de néhány szlovák képviselő majdnem mindig volt a magyar parlamentben. 1901-ben négy, 1905-ben egy, 1906-ban hét, 1910-ben és így az első világháború idején például összesen három. (Gulyás László információi.) 28 Uo. 97.0. 29 Uo. 172.0. 30 Benes állítólagos javaslatára, hogy csatlakozzon Masarykhoz, Kramár azt válaszolta, hogy „nem látja értelmét annak, hogy külföldi szállodákban lébecoljon". Uo. 122. o. Kramárt 1915. május 21-én tartóztatták le, 1915. december 9-én kezdődött meg a pere. 1916. május 22-én mondta el beszédét - az utolsó szó jogán. „1916. június 3-án Kramárt és Rasint halálra ítélték, a másodfokú bíróság 1916. november 20-án megerősítette ezt az ítéletet, de az ítélet végrehajtását elhalasztotta. A Monarchia napilapjai 1917. január 5-én közölték azt a hírt, hogy az új uralkodó, IV. Károly Kramár halálos ítéletét 15 év, Rasinét pedig 10 év ún. „nehéz fegyházra" változtatta. Az 1917 júniusában hivatalba lépő új osztrák miniszterelnök, Emst von Seidler egy széles körű amnesztiával akarta megnyerni a cseheket, ezért 1917. július 10-én szabadon bocsátotta Karel Kramárt, Alois Rasint és Klofacot." Lásd Gulyás László: „Vezető csehszlovák politikusok Közép-Európa-felfogása 1914 előtt". Valóság, Vol. 50. No. 12. (2007). 27-42. o. 31 Bobrakov-Tyimoskin: Projekt „Csehoszlovakija"..., i. m. 123. o. 32 Jelena P. Szerapionova: Karel Kramarzs i Rosszija. 1890-1937 gg. így ej ni je vozzrenyija, polityicseszkaja aktyivnoszty, szvjazi sz rosszijszkimi goszudarsztvennimi i obscseszlvennimi gyejatyeljami. Moszkva: Nauka, 2006. 33 „A szlávoknak, különösen a nyugati szlávoknak nem szabad feleslegesen bosszantaniuk a németeket... Pontosan azért nem, mivel a németek nagy ellenfeleink és szomszédjaink, ezért kerülnünk kell a sovén pánszláv demonstrációkat. Kötelességünk... hogy komoly politikát csináljunk, vagy semmilyet sem, bele se fogjunk..." Uo. 121-122. o. 34 Uo. 231.0. 35 Uo. 232.0. 36 Uo. 190-195. o. Vö. magyarul Gulyás László-Tóth István: „Karéi Kramár Közép-Európa-terve". Régió, Vol. 7. No. 4. (2004). 99-111. o. 37 Erről a Deny 1916. (május 27-i) július 9-i száma részletesen be is számolt. Szazonov külügyminiszter a bécsi spanyol követ közbenjárását kérte Kramár érdekében. Szerapionova: Karel Kramarzs i Rosszija..., i. m. 252-253. o. 38 Szerapionova: Karel Kramarzs i Rosszija..., i. m. 268-269. o. 39 Uo. 271.0. 40 Uo. 273.0. 41 Uo. 287-289.0. 42 Uo. 304. o. 43 Uo. 385-389. o. 44 Uo. 400-403. o. 45 Gulyás: Edvard Benes..., i. m. 46 Uo. 7. o. 47 Uo. 35.0. 48 Uo. 69. o. Vö. 72. o. 49 Uo. 129.0. 50 Uo. 132.0. 51 Uo. 171.0. 52 Burgenland helyett néhol Burgerland szerepel (pl. Uo. 163. o.), illetve 1848 helyett néha 1948 (Uo. 99. o.), vagy Ribbentrop nevét írják Ribbentroppnak (Uo. 252. o.). 53 A „lenini" álláspont szerint „a Népszövetség - rablótanya". L. Uo. 198. o. 54 Uo. 211.0. 55 Uo. 286.0. 2009. nyár 217
