Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Keszthelyi Éva Míg az uralkodó összetartó erejéről megoszlanak a vélemények, addig abban a fla- mandok és a vallonok is egyetértenek, hogy erősebb összetartó erőnek nevezhetjük magát a fővárost, Brüsszelt, a fővárosban a belga egység szimbolizálására és az ország egyben maradására 2007 novemberében 35 ezer fő részvételével felvonulást is tartottak az egység hívei. Brüsszelhez - amely egyben a legnagyobb frankofon város és Flandria fővárosa is - mind a flamandok, mind a vallonok teljes mértékben ragaszkodnak. A brüsszeli régió nemcsak szimbolikus értelemben fontos a flamandoknak, hanem gazdasági szempontból is, hiszen a város 350 ezer flamand ingázónak biztosít munkahelyet. Továbbá a flamandok stratégia okokból sem engednék el az európai és nemzetközi központnak számító fővárost. Egy kisállam felbomlása az egységesülő Európai Unióban? A választásokat követő patthelyzetben elméleti szinten felvetődött a kérdés, hogy vajon az Európai Unió keretei között felbomolhat-e az unió egyik alapító állama? A kérdés megválaszolásakor a következő dilemmába ütközünk: egyrészt egy olyan európai regionális környezetben, ahol a határok szerepe folyamatosan csökken, már-már el is tűnik, maga a felvetés - egy nemzetállam felbomlása - aktualitását veszti, hiszen az „alig" létező határok könnyebben megváltoztathatóak, másrészt épp az európai integrációs struktúra az, amelyik „ellenzi" az államok fragmentálódását, hisz célként a különböző nemzetiségek békés egymás mellett élését tűzte ki célul. Azok, akik amellett érvelnek, hogy európai konstrukcióban nem „engedhető meg" egy nemzetállam (Belgium) felbomlása, abból indulnak ki, hogy a belga modell - a flamand, vallon és német etnikum békés és stabil egymás mellett élése - mintául szolgálhat a nagyobb keretek között, a hasonlóan a kultúrák sokszínűségét hirdető európai konstrukció számára. Továbbá azzal, hogy a belga főváros az Európai Unió számos intézményének ad otthont, bizonyos értelemben az európai egységet jelképezi. így az ország és Brüsszel szétválása nemcsak a nemzetállam, hanem az egész EU ügye lenne. Fia Belgium nem lenne képes arra, hogy két, eltérő érdekekkel és társadalmi-gazdasági helyzettel rendelkező etnikum együttélését garantálja, akkor hogyan biztosítsa ezt a tagállamok eltérő etnikumainak az Európai Unió. Tehát Belgium esetleges szétesése azért tűnhet „veszélyesnek", mert ezáltal az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kép is borússá válhat, más szóval a belgák által is támogatott föderális Európai Egyesült Államok megvalósítása kerülhet veszélybe. 67 Bart Maddens elemzése szerint ha a belga föderális modellt - amelyben Flandria, Vallónia és Brüsszel lényeges autonómiával rendelkezik - kivetítjük uniós szintre, akkor az említett három régió Európa három tagállamává válik, és a mai Belgium, mint önálló állam, eltűnik. Pontosan az történik, mint amit a flamand szeparatisták célul tűznek ki: Flandria és Vallónia az Európai Unió önálló tagállamai lennének. Tehát „ nem Belgium számít az unió modelljének, hanem az unió az, amelyik ugyanannyira vagy még inkább ÍÍ2 Külügyi Szemle
