Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Keszthelyi Éva gium nem idealista, hanem realista nézőpontból kiindulva, jól felfogott nemzeti érdekét követve áll ki a föderális Európa létrehozása mellett. A föderalizmus eszméje az ország belpolitikai fejlődése miatt nagyon is közel áll a belga gondolkodásmódhoz, hiszen az Európai Unió regionális szemlélete, valamint a szubszidiaritás mint egyik fő alapelve összhangba hozható a belga belpolitikai tendenciákkal. A kisállam „Európát, mint az egymást követő államreform törekvések megfelelő és kényelmes végállomásának tekinti".45 Az európai konstrukció nem képezi vita tárgyát Belgiumban, látszólag mindenki egyetért vele. A belga társadalom hatvan százaléka összességében pozitívan ítéli meg az Európai Uniót, valamint az unió intézményeibe vetett bizalom, amely az elmúlt évben nőtt is, magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránt érzett bizalom.46 A három - kereszténydemokrata, liberális és szocialista - tradicionális pártcsalád flamand és vallon pártjai szintén támogatják az európai integrációt, leginkább az EU szupranacionális jellegének erősítését, a bizottság hatáskörének és a minősített többségi szavazás több politika területre való kiterjesztését pártfogolják. Nemcsak a tradicionális pártcsaládok és zöldpártok, hanem a szélsőségesen nacionalista pártok is támogatják az európai konstrukciót. A szélsőjobboldali Vlaams Belang párt egy olyan Európa támogatója, amely a tiszta etnikumú államok konföderációjára épül, és a népek önrendelkezési jogát figyelembe veszi.47 A flamand nacionalista párthoz hasonlóan a szélsőséges vallon Front National ugyancsak az európai integrációs folyamat mellett teszi le a voksát. Annak ellenére, hogy mind a flamand, mind a vallon pártok pozitívan viszonyulnak Belgium Európa-politikájához, ezen európai lelkesedés mozgatórugói néha különböznek az ország északi és déli részén. Flandria egy bizonyos része az európai konstrukcióban olyan eszközt lát, amelynek segítségével progresszív módon szabadítja meg a lényegétől Belgiumot. A flamandpártiak úgy vélik, hogy egyrészt alulról, a belpolitikában végrehajtott többszöri alkotmánymódosítás során megvalósított regionalizmus, másrészt külpolitikailag a hatáskörök Európai Uniónak való átruházása, „felülről" teszi üressé a középső belga szintet. Ezzel magyarázható az is, hogy Flandria nacionalista, függetlenségre törekvő pártja, a Vlaams Belang - szemben az európai szélsőjobboldali pártok többségével - szintén támogatja az európai konstrukciót. A flamand nacionalizmus és az európai integráció között nincsen ellentmondás, a kettő inkább kiegészíti egymást, hasonló eredményre törekszenek: a nemzeti szint hatáskörének csökkentésre. Belgium kisállami identitása az ország Európa-politikája kapcsán a már említett szupranacionalizmus melletti érvelésben jelenik meg. Belgium egyrészt kiemelten és folyamatosan támogatja az EU ma még kormányközi alapon működő közös kül- és biztonságpolitikájának (CFSP) közösségi szintre való emelését, másrészt CFSP-ben végső célként a közös védelempolitika kialakítását tűzi ki célul. A közös kül- és biztonságpolitikát a belga külpolitika lehetőségeinek és befolyásolásának egyfajta multiplikátorának tekinti, mert ezen politika keretén belül a kisállamok számára is lehetővé válik, hogy olyan külpolitikai célkitűzéseket fogalmazzanak meg, amelyekre önmaguk egyedül kép104 Külügyi Szemle
