Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban multikulturális együttélést, és programjában hangsúlyozza, hogy Belgium nem a bevándorlók országa. A külföldiek önkéntes bevándorlását szigorúan korlátozni kívánja, a nem európai származású idegeneket kitelepítené Belgiumból, az EU-tagállamokból bevándorlók számára pedig az alkalmazkodás (a flamand nyelvhez, kultúrához) vagy az elköltözés lehetőségét kínálja. Ezen programmal összehasonlítva a frankofon szélsőséges nacionalista Front National párt programja az identitás kérdését csak alig egy-két mondatban érinti. A programban közvetetten az egységes Belgium elképzelése szerepel, az FN ellenzi azt a történelemfelfogást, mely szerint az ország két olyan különálló etnikumból állna, amelyet csak a nagyhatalmak szorítottak egy állam keretei közé. A párt legfőbb prioritásai között a kultúra, a nyelv védelme áll, amely diverzitását az Európai Unió keretei között is meg kell őrizni.36 A program közvetetten utal az FN célkitűzéseire: a multikulturalizmus és a kozmopoli- tizmus elleni harcra. A párt a Vlaams Belanghoz hasonlóan leginkább az Európán kívülről származók bevándorlását ellenzi, az ők repatriálását szorgalmazza. Tehát megállapítható, hogy a 19. században megalakuló vallon (és flamand) mozgalom értékei és célkitűzései a Front National (valamint a Vlaams Belang) keretében élnek tovább a mai napig. A kisállami identitás megjelenése a külpolitikában A territoriális identitások belpolitikát formáló hatásainak bemutatása után a tanulmány azt vizsgálja, hogy a külpolitikai téren megjelenő egységes belga, kisállami identitás miként alakítja az ország külpolitikai prioritásait. A realista iskola abból a feltevésből indul ki, hogy csak a nagyhatalmak képesek a nemzetközi rendszert befolyásolni, és a kisállamok csak a „nagyok" ütközőzónájaként vagy a velük kötött szövetség keretében képesek létezni. Hans Morgenthau szerint míg a nagyhatalmak számára területük védelme vagy növelése a fő cél, addig a kis államok mindenekelőtt túlélésre törekednek, vagy semlegességükkel vagy a nagyhatalmakkal való szövetség keretében.37 Ezen realista logika felfedezhető Belgium történelmében is, hiszen kezdetben a nagyhatalmi érdekek alakították az ország sorsát, viszont a második világháborút követően megszaporodó nemzetközi szervezetek épp azt jelzik, hogy egy adott állam politikai hatalma mellett mindinkább fontossá vált a nemzetközi aktorokkal való együttműködési képessége. Belgium kiválóan példázza, hogy egy területileg kisállam igenis hallathatja hangját a nemzetközi rendszerben, és céljait leginkább kisállamokkal való szövetségben (Benelux Unió), nemzetközi szervezetekben, illetve leghangsúlyosabban az Európai Unió keretein belül képes elérni. Tehát annak ellenére, hogy a kisállami identitás formálja és határozza meg az ország külpolitikai prioritásrendszerét, ezen identitás nem feltétlenül jelent hátrányt, sőt a történelem során többször járult hozzá a nagyhatalmak közötti közvetítői szerep elnyerésére is. Míg Belgium geopolitikai helyzete miatt korábban gyakran a nagyhatalmak „játéklabdája" volt, ma már ő is megpróbál „játékosként" szerepelni.38 2009. nyár 101
