Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - EURÓPA - Keszthelyi Éva: Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban
Kettős identitás és politika kapcsolata Belgiumban A franciák 1794-es megszállása, majd a terület annektálása szintén nagy hatással volt a későbbi Belgium identitásának fejlődésére. A franciák által megteremtett erős központosított adminisztratív rendszer keretében a francia vált a hivatalos nyelvvé, ugyanakkor sem a flamand, sem a vallon belgák nem akartak franciává válni, épp ellenkezőleg, erősödött a belga nemzeti érzés, a lakók belgának hívták magukat, és országukat Belgique-nek nevezték.10 A mai Belgium végül a Hollandia elleni sikeres forradalmat követően 1830 októberében nyerte el függetlenségét, és az ekkor megszületett állam létrejöttében fontos szerepe volt a nyelvnek, de ekkor még nyoma sem volt a társadalmat később kettészelő flamand-vallon nyelvi ellentétnek. A központi nyelv szerepét a francia töltötte be, hiszen a flamand burzsoázia is franciául beszélt. A belga forradalom kivívásában a francia nyelvű burzsoázia, valamint az őt támogató flamand polgárság és a papság játszotta a főszerepet. Tehát Belgium kialakulásakor egy olyan frankofon államról beszélhetünk, amely társadalmát a liberális és katolikus törésvonal szelte át, nyoma sem volt még ekkor a flamandok nyelvi egyenlősítő törekvéseinek. De annak ellenére, hogy létezett egy egységes belga identitás, nem beszélhetünk nagyon erős nacionalista érzelemről. Az erős nemzeti büszkeség és magabiztosság hiánya a nemzetközi nagyhatalmaknak való kiszolgáltatottságból eredt. Ugyanakkor a különböző kultúrák egymás mellett élése a belgákat toleránssá és rugalmassá tette. Territoriális identitások kifejlődése - elméleti keretek A társadalomtudósok egy része szerint a territoriális identitások majdhogynem spontán, természetes folyamat eredményeképpen fejlődnek ki egy adott kulturális közösséghez való tartozás következtében.11 Ezen elmélet szerint az egyéni és kollektív identitások kialakulásában a kulturális tényezők játsszák a legfőbb szerepet, és az egyén erős kulturális kötődése automatikusan alakítja az eredetileg adott identitás kifejlődését.12 A flamand és vallon, valamint a miniatűr német és a sajátos brüsszeli identitás vajon kulturális tényezőknek köszönheti-e kialakulását? A válasz egyértelmű nem. A belga állam megteremtésekor még nem létezett flamand, illetve vallon identitás, azokat csak a 19. század közepén, valamint végén kialakuló flamand és vallon mozgalom, pontosabban annak elitjei formálták. A vallon identitásnak még kevésbé vannak történelmi gyökerei, mint a flamandnak, de nemcsak a két identitás, hanem maga Flandria és Vallónia mint politikai, kulturális egység sem létezett 1830 előtt. A germán és latin nyelvek közti határnak nem volt jelentősége a két mozgalom megalakulását megelőzően. A jellegzetes „Brüsszelhez való tartozás" érzése ugyancsak gyenge volt még ekkor. így nem tekinthetjük történelmileg adott, spontán módon kifejlődő identitásnak a ma már Belgiumot részekre bontó területi kötődést. A strukturális magyarázó elméletek abból indulnak ki, hogy a modernizáció, a fejlődés nem egyenlően oszlik meg egy adott ország régiói közt, és a regionális különbségekből, erőforrásokhoz való nem egyenlő hozzáférésből adódó konfliktusok segítik a territoriális 2009. nyár 91
