Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - NATO - Türke András István: De Gaulle-tól Sarkozyig: Franciaország és a NATO viszonya (1966-2009)
De Gaulle-tól Sarkozyig: Franciaország és a NATO viszonya (1966-2009) Jegyzetek 1 Laurent de Boissieu: „Construire l'Europe gaulliste". http://gaullisme.free.fr/GEIAParenthese.htm . Letöltés ideje: 2005. december 15. 2 A technológiai fejlődés következtében, a Skybolt levegő-föld rakétaprogram leállításáért cserébe (melynek légi célbajuttatása a B-70-es gépekkel túl kockázatossá vált), az Egyesült Államok tengeralattjárókról indítható Polaris rakétákkal látta el Nagy-Britanniát. Az angolok viszonzásul beleegyeztek abba, hogy nukleáris erejüket csak az amerikaiakkal egyeztetve használják, azaz lemondanak az autonóm elrettentés lehetőségéről. Forrás: Jean-Claude Sergeant: „L'Angleterre et l'Amérique - La »relation spéciale«: anatomie d'un rapport ambigu". Hérodote, No. 109. (2003). 71-82. o. 3 Nuclear Defence Affairs Committee (NDAC). 1967. március 31-én állították fel. 4 Frédéric Bozo: Deux stratégies pour l'Europe - De Gaulle, les États-Unis et VAlliance atlanticjue. Párizs: Plon/Fondation Charles de Gaulle, 1996.136-139. o. 5 lío. 140. o. 6 Uo. 144-145. o. 7 Lío. 187. o. 8 Újabb példa arra, hogy a kubai krízis után, mikor is De Gaulle elsőként ajánlkozott az USA katonai megsegítésére, Franciaország az Észak-atlanti Szerződés keretein belül „jó szövetséges" akart maradni, miközben ellenezte a szervezeti integrációt. 9 Frédéric Guelton: „Le retrait de l'organisation militaire integrée". lm La France et l’OTAN 1949-1996 (szerk. Maurice Vaisse, Pierre Melandri és Frédéric Bozo. Párizs: Editions Complexe, 1999. 362., 367. o. 10 Bozo: Deux stratégies pour l'Europe i. m., 160-162., 170. o. 11 Valamint kis idő elteltével a NATO MC/14/3-as stratégiája. 12 North Atlantic Military Committee, MC 14/3 (Final) 16 January 1968.17a-c. cikk. 13 Az Egyesült Államok kilencven, az európaiak hét napot értettek a hagyományos erőkkel adott válaszcsapás periódusán. 14 Paul Marie de la Gorce: „Retour honteux de la France en OTAN". Le Monde Diplomatique, No. 1. (1996). 7. o. 15 Frédéric Bozo: La France et FŐTAN - De la guerre froide au nouvel ordre européert. Párizs: Ifri/Masson, 1991. 110., 114. o. (A Fourquet-Goodpaster-szerződések mindezt kiegészítették a francia (CAFDA) és a NATO légvédelmi erők közötti együttműködéssel. L. Uo. 114. o.) 16 Bruno Tertrais: „La cooperation militaire depuis 1969: La France, l'OTAN et la question nucléaire". In: La France et FŐTAN 1949-1996, i. m. 618-619. o. („...úgy tűnik De Gaulle azt szerette volna, ha adott esetben a harcban való részvétel mellett kötelezik el magukat, és a NATO hadereje nehéz helyzetbe kerül, a szövetség vállalja magára a nukleáris fegyverek bevetésének felelősségét csupán a francia taktikai nukleáris fegyverek létezése miatt." De Boissieu tábornok: „Harcoló egységeink bevetése ipso facto taktikai nukleáris fegyvereink bevetését is magával vonta volna: ezzel a módszerrel tudtuk volna szövetségeseinket kötelezni arra, (...) hogy azelőtt fontolják meg európai nukleáris haderejük bevetését, mielőtt nem lesz túl késő." L. Uo. 619. o.) 17 Az I. Hadtest: vezérkara Metzben; felépítése: ler Division Blindée (Trier), 7e Division Blindée (Besangon), 12e Division Légére Blindée (Saumur), 14e Division Légére Blindée ä (Montpellier, 1989). 18 A II. Hadtest: vezérkara Baden-Badenben; felépítése: 3e Division Blindée (Freiburg), 5e Division Blindée (Landau), 15e Division dTnfanterie (Limoges). 19 Tertrais: i. m. 620., 627. o. 20 A „Valentin-Ferber-egyezmények értelmében az I. hadsereg két hadteste (CA), ha a kormány úgy határoz, a CINCENT tartalékául szolgálhat a békeidőben meghatározott 5 felvonulási körzet egyikében: a CENTAG zónájának 4 körzetében és a NORTHAG zónájának 1 körzetében." Forrás: Bozo: La France et FŐTAN..., i. m. 116-117. o. 21 Hervé Coutau-Bégarie: „La politique de defense de la France". Stratégique, Vol. 53. No. 1. (1992).; http://www.stratisc.org/strat_053_192-POLDFE.html . 2009. nyár 85
