Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszatérése: kockázatok és lehetőségek
Oroszország visszatérése: kockázatok és lehetőségek- kiváltképp az őszi hónapokban - rendkívül ütemesen apadtak. A visszaesés március elején érte el a mélypontot. Akkor a különböző aktívákban tartott megtakarítások 376 milliárd dollárra fogytak. Azóta az ország „nemzetközi tartalékai", ha lassan is, de ismét gyarapodnak. A drámai csökkenés azzal függött össze, hogy az állam számos probléma kezelését vette magára, a rubel árfolyamának védelmében tett intervenciós lépésektől, a bankrendszer likviditási gondjainak enyhítésén át, egészen az orosz magáncégek refinanszírozási kötelezettségeit teljesíteni segítő hitelezésig. Eme utóbbi különösen súlyos teher. A korporativ hitelállomány - amely az olcsó hitelek időszakában duzzadt óriásira - még ma is többszörösével múlja felül Oroszország szuverén adósságának nagyságát. Az utóbbi tavaly decemberben már kevesebb volt, mint 40 milliárd dollár, míg a kereskedelmi hitelek volumene tavaly ősszel elérte az 540 milliárdot. Ennek egy részét sikerült ugyan azóta visszafizetni, illetve átütemezni, mégis az ezzel összefüggő refinanszírozási kötelezettségek rendkívül súlyos teherként nehezednek az orosz gazdaságra, arra a gazdaságra, amelynek idei visszaesése akár két számjegyű is lehet. Ma már a legoptimistább prognózisok is abból indulnak ki, hogy az orosz GDP legkevesebb négy százalékkal lesz kisebb, mint volt egy évvel korábban. A szakértők többsége azonban ennél jóval borúsabban látja a jövőt, annak ellenére is, hogy a rubel értékvesztése február elejére megállt, a tőkekivonás mértéke jelentősen lelassult, és a Központi Bank tartalékai sem csökkennek tovább. És ez az állapot immár több hónapja tart. Ám egyelőre senki sem tudja, hogy mindez csak átmeneti helyzet, amit újabb zuhanás követ, avagy a „gödör alja", ahonnan már csak felfelé vezet út. Ebben a helyzetben továbbra is nyitott kérdés, hogy az új amerikai adminisztráció megpróbál-e élni Moszkva megrendült helyzetével, azt kockáztatva ezzel, hogy az orosz nehézségek mértékét és következményeit félreértve elszalasztja az előnyös megegyezés lehetőségét, avagy fontosabbnak találja az együttműködést és a kölcsönös bizalom helyreállítását, és ennek szellemében „újrahangolja" oroszpolitikáját. Ez az „újrahangolás" nem feltétlenül kell, hogy már néhány hónapon belül jelentős eredményekhez vezessen, az elmúlt években felhalmozott bizalmatlanság aligha teszi ezt lehetővé. Ám súlyos hiba lenne, ha a most megnyíló esélyeket a felek kölcsönösen és könnyedén eljátszanék. 2009. nyár 63
