Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Bába Iván: A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei
Bába Iván kezdődött ugyan, de a fokozatosan növekvő, beáramló dollárok csak lassan éreztették jótékony hatásukat az orosz gazdaságra. A jelcin elnökségének utolsó időszakát jellemző vezetési válságot az elnök már csak a gyakori személyi változtatásokkal tudta áthidalni, így próbálva „bizonyítani" vezetői képességét. Utódját keresve sorra váltotta a vezetői posztokon a lehetséges utódjelölteket, Kirijenkótól Nyemcovig számos politikust „kipróbált". Amikor az összeomlás előtti utolsó pillanat elérkezett, az akkor már a miniszterelnöki posztot birtokló Putyin maradt az egyetlen, korábban általában a háttérben tevékenykedő, de kétségkívül pragmatikus, határozott politikus a hatalmi elitben - mint szóba jöhető utód. Ugyanakkor Jelcinre növekvő nyomás nehezedett a katonai-ipari komplexum részéről is, hogy adja át hatalmát, megelőzendő az ország összeomlását. Putyin megfelelő jelölt volt, hiszen titkosszolgálati múltjával teljes mértékben elfogadható volt számukra. Nem lehet kizárni, hogy ha Jelcin 2000 előestéjén nem mond le, akkor inkább előbb, mint utóbb puccsal távolították volna el. Ennek ellenére nem kis meglepetést okozott az ország és a világ közvéleményének, amikor 1999 szilveszterén Jelcin bejelentette: Vlagyimir Putyint tartja alkalmasnak arra, hogy kivezesse az országot a válságból. Az ország élén bekövetkezett személyi változás ténye már önmagában stabilizációs erővel bírt. Vlagyimir Putyin a hadiipari komplexum és a titkosszolgálatok segítségével néhány év alatt stabilizálta Oroszországot, • helyreállítva és megerősítve a hatalmi vertikumot, újra központosította az országot; • a régiókkal újratárgyalva és elfogadtatva az új szövetségi szerződéseket, megállította az ország szétesésének folyamatát; • döntő csapásokat mért a csecsen erőkre, s lokalizálta a konfliktust; • jelentős mértékben csökkentette a pénz kiáramlását az országból, amely korábban az évi 17 milliárd USD-t is elérte, majd megkezdte e pénzek visszaáramoltatását; • leszámolt az engedelmeskedni nem hajlandó oligarchákkal; • elsősorban a belső központosító és gazdasági eredményekre alapozva helyreállította az ország nemzetközi tekintélyét (ebben kezére játszott az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrorakció, amikor nem habozott azonnal az amerikaiak mellé állni, majd a helyzetet jórészt a csecsének elleni leszámolásra használta fel); Oroszország egyre inkább stabilizációs erőként jelent meg a nemzetközi porondon, hiszen az orosz vezetés az ezredfordulón felismerte, hogy csak a Nyugattal történő együttműködés révén tudja megoldani az ország előtt tornyosuló modernizációs feladatokat. Mindezek következtében Oroszország az ezredfordulót követő időszakban ismét stabilizálódó, kiszámítható, pragmatikus partnerként jelent meg a nemzetközi politika színpadán. Putyin hatalomra kerülése után megüzente az orosz oligarcháknak, hogy zavartalanul dolgozhatnak a gazdaságban, ha távol tartják magukat a politikától. Ez az el- híresült kijelentés azonban nem felelt meg a valóságnak. Putyin nemcsak azokkal az 24 Külügyi Szemle
