Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Terényi János: Előszó helyett. Reflexiók Oroszország megítéléséről és a magyar-orosz viszonyról
Előszó helyett Reflexiók Oroszország megítéléséről és a magyar-orosz viszonyról Terényi János O roszország a magyar külpolitika egyik legtöbb belső vitát kiváltó partnere. Kétoldalú kapcsolataink ma sem mentesek a történelmi emlékezet hordalékától. A rendszerváltozás, illetve Magyarország geostratégiai státusának gyökeres megváltozása, NATO- és EU-taggá válása a magyar-orosz kapcsolatokban - kölcsönösen elismert - politikai vízválasztó, ám a gazdasági szálak tágabb összefüggéseinek mérlegelésekor, különösen pedig a hazánk energiaellátásában betöltött orosz szerep értékelésekor a nem is olyan távoli múlt (vélt vagy valós) visszfénye befolyásolja a tisztán racionális érvelést. A mai Oroszország megítélése bizonyos értelemben még mindig olyan belpolitikai azonosulási és önreflexiós szereppel bír, amelyben - többé-kevésbé rejtetten - a ma- gyar-szovjet/orosz kapcsolatok örökségéhez és a 20. század második felének magyar történelméhez való viszonyulás aktuálpolitikai szempontjai, emocionális mozzanatai is megjelennek. A magyar-orosz viszony mindemellett nem értelmezhető pusztán kétoldalú keretek között. Jellege, mélysége és intenzitása külkapcsolataink széles spektrumában orientációs értékű, s érzékenyen befolyásolja Magyarország nemzetközi megítélését. Mindennek fényében aligha meglepő, hogy az orosz kapcsolat időről időre kiéleződő politikai vita tárgya Magyarországon (is), s - a határon túli magyarság ügye mellett - azon témakörök egyike, amelyek tekintetében egyelőre nem körvonalazódik külpolitikai konszenzus. A Külügyi Szemle a fentiek tudatában vágott bele abba a vállalkozásba, hogy tematikus számot jelentessen meg Oroszországról és a magyar-orosz kapcsolatokról. A Magyar Külügyi Intézetnek - ars poeticájához híven - a magyar külpolitika fókuszában álló leglényegesebb és legaktuálisabb kérdésekkel kell foglalkoznia, még akkor is (sőt különösen akkor), ha azok a különféle nézetek és értékelések ütköztetésével járnak. A Külügyi Szemlének olyan témákban kell megnyilatkoznia, amelyek kapcsán elemzőink - intézeti kutatóink és külső szerzőink - nemcsak a hazai közönség felé tudnak érdemi mondandóval előállni, de a magyar nézőpontok bemutatása a külföldi szakértőknek is fontos adalékokkal szolgálhat. Szerkesztési alapelvének megfelelően e szá2009. nyár 3
