Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - KÖZÉP-ÁZSIA - Makkay Lilla: Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a "Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában
Élénkülő forgalom a Selyemúton, avagy a „Nagy Játszma" újabb fejezete Közép-Ázsiában a Szovjetunió felbomlása után létrejött öt független állammal, hiszen - ahogy azt az UNESCO nagyszabású kulturális projektje2 is sugallja — Kína északnyugati tartománya, Hszincsiang, Afganisztán, Irán északkeleti része és bizonyos mértékig Pakisztán és India északi területei is szerves részét képezik a közép-ázsiai folyamatoknak. Ennek egyik oka az éles etnikai-vallási-kulturális határvonalak hiánya, amely körülmény a külső hatalmak figyelme szempontjából is fontos tényező. Az Afganisztánban élő üzbé- gek és tádzsikok, a Kínában élő kazakok, a Kazahsztánban élő oroszok, üzbégek, ujgu- rok, a Kirgizisztánban élő üzbégek, oroszok, dungánok (moszlim vallású kínaiak), a tá- dzsikisztáni üzbégek, az üzbegisztáni oroszok, tádzsikok és kazakok, a türkmenisztáni üzbégek és oroszok, valamint az Oroszországban milliós nagyságrendben élő, illetve vendégmunkásként dolgozó közép-ázsiaiak léte és szerepe speciális - feszültségforrások mellett a kereskedelmi-kulturális kapcsolatok előtt távlatokat nyitó - elemekkel gazdagítja a szomszédos országokhoz fűződő viszonyt. Az ókortól a középkor végéig ezen a területen haladt át a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem és kulturális csere egyik legfontosabb folyosója. A Ferdinand von Richthofen 19. századi német földrajztudós által Selyemútnak nevezett, Közép- Ázsiát átszelő első világkereskedelmi útvonalrendszeren, amely Kelet-Turkesztánból a Taklamakán sivatag két peremét övező oázisokon keresztül, déli és északi irányban elágazva haladt a Közép-Kelet és Európa felé, a kínai birodalom nyugati határvidékeiről türk, indiai, perzsa kereskedők szállították Nyugatra a drága selymeket, papírt, teát, kerámiát, tükröket, drágaköveket, orvosságokat, és adtak cserébe lábas jószágokat, ritka élelmiszereket, növényeket.3 A fő távolsági kereskedelmi útvonalaknak a világtengerekre való áttevődésével leáldozott a Selyemút fénykora, és egészen az 1990- es évekig kellett várni, míg a régió ismét bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelem érrendszerébe. A Szovjetunió felbomlása után itt létrejött független államok kínálta piaci lehetőségek (hatvanmillió fogyasztó), a környező világ szénhidrogénéhségének erőteljes növekedésével mind értékesebbé váló óriási kőolaj- és földgáztartalékaik, ritka és keresett egyéb ásványi kincseik (arany, urán, berill, molibdén, wolfram stb.), stratégiai elhelyezkedésük (beékelődve Irán, Afganisztán, Kína és Oroszország közé), egymásra rétegződő, különböző kulturális elemeket ötvöző hagyományaik kiváltották a nagyhatalmak és a nemzetközi közösség érdeklődését. A Szovjetunió megszűnése és az 1990- es évek első felében a nyugati kapcsolatok erősítésén munkálkodó orosz külpolitika nyomán keletkezett átmeneti űr teret engedett a frissen létrejött és önálló nemzetállami hagyományokkal korábbról nem rendelkező országoknak nemzeti önazonosságuk megteremtésére, egyfajta civilizációs „korrekcióra" és önálló nemzetközi kapcsolat- rendszer kialakítására. Ehhez a térségben való jelenlétben különböző okoknál fogva érdekelt hatalmak és környező országok készségesen szolgáltak mintával és nyújtottak segítséget. 2009. tavasz 145
