Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lehoczki Bernadett: Amerika-közi kapcsolatok. Az elmúlt évtized
Amerika-közi kapcsolatok. Az elmúlt évtized Lehoczki Bernadett A 18. század első harmadában függetlenné vált latin-amerikai országokat az Egyesült Államok hamar diplomáciai elismerésben részesítette. Bár ebben a periódusban az Egyesült Államoknak még sem a politikai, sem a gazdasági hatalma nem volt elég ahhoz, hogy kiterjessze befolyását a térségben, az 1823-as úgynevezett Monroe-elv1 meghirdetésével egyértelművé tette a kontinensen kívüli államok latin-amerikai befolyásával kapcsolatos ellenérzéseit. A19. század végétől egyre erőteljesebben érezhető Washington mind határozottabb befolyása a térségben - elsősorban Közép-Amerikában és a Karib-térségben. A második világháború után új lendületet és az 1947-es riói szerződéssel, valamint az 1948-as Amerikai Államok Szervezetével intézményi kereteket kapott az Egyesült Államok befolyása Latin-Amerikában. A hidegháború kétpólusú rendjében az Egyesült Államok legfőbb célkitűzése a régióban a kommunizmus visszaszorítása volt, a kubai forradalom után nem sokkal pedig a „no more Cubas" jelszó irányította Washington Latin-Amerika-politikáját. A hidegháború végével az Egyesült Államoknak új alapokra kellett helyeznie Latin- Amerikához való viszonyát - párhuzamosan globális szerepvállalásának alakításával. Az 1990-es években a demokrácia és a liberális piacgazdaság/szabadkereskedelem voltak Washington legfőbb jelszavai a déli szomszédokkal kapcsolatos politikában. A William Clinton által meghirdetett „piaci demokrácia" azt az amerikai meggyőződést tükrözte, miszerint a liberális piacgazdaság és a demokrácia kiépítése egymást segítő folyamatok, emellett a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának előfeltétele, hogy a világ mind több állama lépjen erre az útra. Az 1994-ben Miamiban megrendezett I. Osszamerikai Csúcstalálkozón (Summit of the Americas) konszenzus látszott kibontakozni az Egyesült Államok kormánya és a latin-amerikai vezetők között az olyan „közös értékekről", mint a fent említett demokrácia és szabad kereskedelem, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság, valamint a szegénység elleni küzdelem és a környezetvédelem. A latin-amerikai államok pozitívan, már-már eufórikus hangulatban vágtak bele a hidegháború utáni első évtizedbe: úgy tűnt, az Egyesült Államok maga mögött hagyja a hidegháborúra (is) jellemző arrogáns, a régió érdekeit elhanyagoló attitűdöt, és végre 68 Külügyi Szemle
