Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - T. Horváth Attila: Purgatórium és népakarat: a ruandai megbékélési törekvések mérlege
T. Horváth Attila Ruanda 2007-ben egyébként eltörölte a halálbüntetést, amely egyik akadálya volt az Arushában elítéltek hazaszállításának. A bíróságok hetente egyszer üléseznek. A bírák először ismertetik a vádakat a vádlottal, akit sokszor távol fekvő fegyintézetekből hoztak el a hatóságok. A vádlott válaszol a vádakra, majd következnek a tanúkihallgatások. Mindenki szót kaphat az ülést vezető bíráktól. Egy-egy ülés órákig is eltarthat a bűncselekmény jellegétől, a bírák felkészültségétől és az esetlegesen felmerülő új körülményektől, újonnan jelentkező tanúktól függően.18 Az ülés végén a bírák kihirdetik az ítéletet, amely ellen tizenöt napon belül fellebbezhet a vádlott. Az információk elhallgatását és a hamis tanúzást büntetik. A tanúvallomások gyakran újabb bűntetteteket tárnak fel, vagy tisztázzák a vádlottat egyes bűnök alól. Lényeges mozzanat, hogy az elítéltnek nyilvános megbánást kell tanúsítania, amely csökkentheti a büntetés nagyságát, csakúgy, mint a vádlott által szolgáltatott információk a további elkövetőkről. A bírák szakmai képzését, és a bíróságokkal kapcsolatos koordinációt egy kormány- szerv, az NSG] (National Service ofGacaca Jurisdictions) látja el. Az általa szervezett jogi gyorstalpaló tanfolyamok, valamint szakmai füzetek segítik a bírók képzését.19 Egyes főleg az északi területeken lévő falvakban a bíróságok a munkájukat már 2007 tavaszán befejezték, mivel errefelé eleve kevesebb volt a népirtás áldozatainak a száma.20 E bíróságokkal párhuzamosan egy másik sajátosan ruandai intézmény, az úgynevezett ingandó táborok azok, amelyek a kormány elképzelései szerint fontos eszközei lehetnek a megbékélésnek. Az ingandó táborok A hivatalos elképzelés szerint a táborok célja, hogy olyan ideológiai nevelést adjon a résztvevőknek, amely elősegíti a megbékélést, „érzékennyé tegyen a nagy nemzeti kérdések iránt", történelmi és állampolgári ismereteket adjon, újra összeforrassza a krízis során kettészakadt ruandai identitást.21 Az elnevezés a gacacához hasonlóan hagyományos társadalmi intézményre utal: a múltban egy adott közösség idős, nagy tekintélyű tagjai összegyűltek és elvonultak, hogy a mindenkit érintő problémákat - például háború, aszály, - megvitassák, és döntéseket hozzanak.22 A táborokat a kormány által létrehozott National Unity and Reconciliation Commission koordinálja, amely egyes célkitűzéseiben még az 1993-as arushai szerződés örököse. Hasonló jellegű, ideológiai képzést nyújtó táborokat az RPF már Ugandában 1990 és 1993 között, tehát még a ruandai népirtás előtt működtetett. Ezekben a táborokban a három hétig tartó szemináriumok elvégzése után a résztvevők a falujukba visszatérve terjesztették az RPF-barát propagandát.28 146 Külügyi Szemle
