Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Szabó Loránd: Kongói kaleidoszkóp 1998-2008: a hatalmi erőtér változásai
Kongói kaleidoszkóp 1998-2008: a hatalmi erőtér változásai ra váró nyugatiak egyre több szörnyű tettnek vehették hírét e két ország seregei és támogatottjaik részéről, miközben Kabila belföldi népszerűsége a kivérzett keleten is megmaradt. Új helyzet állt elő azonban, amikor 2001. január 16-án testőrségének egyik tagja meggyilkolta.40 Az ifjabb Kabila tij „táncrendje": kompromisszumok, rögös út az első választás felé Kabila halála után környezete fiát, a szárazföldi erők vezérét, Joseph Kabilát iktatta be utódaként, őt a parlament is megerősítette tisztségében, s a hadsereg vezérkari főnöke is ő lett. Az ifjú Kabila változást hozott, a békefolyamat megindult. Noha ellenségei megpróbálták és megpróbálják lejáratni,41 látogatásai és szenvedélyes beszédei révén gyorsan nőtt népszerűsége sok, az apja által elhanyagolt tartományban, ahonnan embereket vett maga mellé. De mindenekelőtt nyugati fővárosokba utazott pénzügyi befektetőket és politikai támogatókat keresni, sikerrel.42 Még az AFDL nyugat felé menetelése idején Kabarebe mellett tanulta a katonai mesterséget, így ellenfelei trükkjeiből is ismert jó néhányat. Apjával ellentétben nyitottnak mutatkozott minden irányban, a katolicizmus után az ország második legnagyobb vallása, a kimbanguizmus atyjának sírjához is elzarándokolt, megnyerve ezzel magának sok alsó-kongóit. Tanácsadók segítették nemzetközi és hazai „pozitív arculata" kialakításában, és tény, hogy apjánál kevésbé volt autokratikus. 2001 augusztusában kongóközi „előpárbeszédre" került sor Gaboronéban, azután Addisz-Abebában, Abujában, Pointe-Noire-ban, s 2002 elején Brüsszelben. A sok előzetes tárgyalás után az „afrikai újjászületésen" és a Dél-afrikai Köztársaság első számú, vitathatatlan kontinentális hatalomként való elismertetésén lázasan munkálkodó Thabo Mbeki elnök erőfeszítései43 révén 2002. február 25-én a dél-afrikai Sun Cityben megindult a kongóközi párbeszéd (DIC), amelynek kétséges eredményeként megerősítették Joseph Kabilát elnökként a majdani demokratikus választásokig, Jean-Pierre Bemba lett a miniszterelnök, a parlament elnöke pedig az RCD-Goma vezetője, Azarias Ruberwa. Ezzel párhuzamosan nem hivatalos tárgyalások folytak Fokvárosban Ruandával, s még a nyáron a pretoriai békével zárultak, amelyben megállapodtak, hogy Ruanda visz- szavonja csapatait, a kelet-kongói hutu milíciákat lefegyverzik, s ezek visszatérnek Ruandába. Museveni még az előző év tavaszán, választási hadjárata során elkezdte az Ugandái Népi Védelmi Erő (Uganda People's Defence Force, UPDF) egységeinek kivonását, 2002 nyarán folytatta, szeptemberében pedig a legkisebb „rabló", Burundi (ahol 1996 és 2005 között a tuszi Pierre Buyoyáé volt a hatalom) is aláírt egy békeszerződést Kongóval, s Zimbabwe is megkezdte csapatainak kivonását. 2002. december 17-én Pretoriában átfogó egyezményt fogadtak el a DIC résztvevői. E szerint Kabila a két évig tartó átmenet idejére elnök maradt, négy alelnökkel 2008. tél 127
