Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)

2008 / 4. szám - AFRIKA - Hettyey András: Szomália története és a környező országok szerepvállalása 2004 óta

Hettyey András Egyesült Arab Emírségeket és az egykori UlC-ből alakult lázadókat 2008 folyamán nagy összegekkel támogató Katart, egy nagyon érdekes, kétpólusú kép alakul ki. A mérleg egyik serpenyőjében vannak azok az országok, amelyek 2004 óta mind­végig a TFG-t támogatták. Feltűnő, hogy ezek az országok (Egyesült Államok, Etió­pia, Kenya, az AMISOM nagy részét adó és ezzel természetesen a Yusuf-kormányt stabilizáló Uganda és a TFG-t hatalmas összegekkel támogató Európai Unió) mind „keresztények" államok. Feltűnő az is, hogy ezen informális szövetség afrikai tagjai - Etiópia, Kenya és Uganda - a „fekete", helyesebben szólva a szubszaharai Afrikához tartoznak. A mérleg másik oldalán jobbára muszlim országokat találunk, Egyiptomot, Líbiát, Iránt, Szíriát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket. A kivétel itt Eritrea, amelynek a lakossága csak felerészben muszlim. Az UlC-párti államok jobbára észak-afrikaiak és közel-keletiek. Noha hiba lenne Szomáliát a „civilizációk háborújának" egy újabb színtereként beállítani - mivel a „keresztény" Eritrea az iszlamistákat, míg a szunni­ta Szaúd-Arábia hivatalosan az átmeneti kormányt támogatja -, a kialakult konstel­láció mégis világosan mutatja, hogy nagyon sok, egymással ellentétes érdek ütközik Afrika szarván. Összefoglalóan meg kell állapítani, hogy a környező államok Szomá­liában gyakran csak a saját érdekeik érvényesítésére törekedtek, nem törődve azzal, hogy adott esetben ez a megviselt ország és lakosságának további pusztulásához vezet. A környező államok rendszerint destruktív Szomáliái szerepvállalása természetesen csak egy a sok tényező közül, amelyek miatt Szomália 1991 óta káoszban él. Mégis, ha a Szomália szomszédságában lévő országok ténylegesen elköteleznék magukat a béke mellett, a szenvedő szomálik milliói eggyel több okkkal reménykedhetnének a szebb jövőben. Jegyzetek 1 A jelen dolgozatban „Szomália" alatt 1991-ig a teljes országot értjük, 1991 után pedig csak a szűk ér­telemben vett Szomáliát, a függetlenségét kikiáltó, de egyetlen állam által sem elismert Szomáliföld nélkül, mivel arra nem terjed ki az anyaország fennhatósága. Szomáliföld nagyjából az egykori Brit Szomáliföld területét foglalja magában, vagyis az 1991 előtti Szomália északnyugati részét. A „szomáli" terminus a Szomália lakosságának 85 százalékát alkotó szomáli néphez tartozókat jelö­li. A maradék 15 százalékon arabok és bantu törzsek osztozkodnak. 2 Szomália 2004 előtti történelméhez: Hegedűs Kata: „Tizenhárom év anarchia: Szomália a hideghá­ború után". Külügyi Szemle, Vol. 4. No. 1-2. (2005). 37-62. o. 3 Etiópia lakosságának mintegy 60 százaléka keresztény, 35 százaléka pedig muszlim. 4 A legnagyobb szomáli klánok: a Hawiye (a teljes Szomáliái lakosság 25 százalékával), a főleg Szomáliföldön élő Issaq (22 százalék), a Darod (20 százalék) és a Rahanweyn (17 százalék). 5 Tagjai: Dzsibuti, Kenya, Etiópia, Szomália, Szudán, Uganda. Eritrea 2007-ben kilépett. 114 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom