Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Tarrósy István: Sino-afrikai kapcsolatok a világpolitika rendszerében. Kölcsönös hasznok és lehetőségek a 21. században?
Tnrrósy István tálnak, és szándékai nem teljesen megértettek (vagy éppen nem elfogadottak) ugyan a nemzetközi közösség által, Afrika számára bizonyosan alternatívát jelent szerepvállalása és aktív jelenléte. Mi több, a sino-afrikai kapcsolatok rendszere, fejlődése és a folyamatosan felhalmozódó tapasztalatok Afrika számára lehetőséget nyújtanak saját fejlődési útja jobb megértéséhez és optimális megtervezéséhez. Az afrikai átalakulás „csak akkor lehet sikeres, ha önnön eszközeikkel és saját energiáik bevetésével egy különös [- még inkább sajátos -]»afrikai út« definiálása és kimunkálása megtörténik".52 A 21. század nemzetközi politikai és gazdasági folyamatai részben e kérdés köré rendeződve ajánlanak majd lehetséges válaszokat. Jegyzetek 1 Gergely Attila-Fazekas Gyula: „Kína a globális hatalommá válás útján". Külügyi Szemle, Vol. 5. No. 1-2. (2006). 5. o. 2 Az Asia Economy Wflfdiban 2008. február 11-én Richard York által publikált elemzés rámutat arra, hogy a hivatalos állami statisztika szerint Kína gazdasági teljesítménye 2007-ben 11,4 százalékkal nőtt az azt megelőző évhez képest, illetve GDP-je 24,66 trillió jüan, azaz 3,42 trillió USD volt. A statisztikák azt is mutatják, hogy Kína - a világ negyedik legerősebb gazdaságaként - immár ötödik éve volt képes két számjegyű növekedést produkálni. Az Economist.com előrejelzései szerint „Kína folyó fizetési mérlegében jelentkező többlete a 2008-2009-es vizsgált időszakban végig jelentős marad, elsősorban hatalmas kereskedelmi többlete miatt. A folyószámla többlet 2008 folyamán várhatóan 10,6 százalékra, majd 2009-ben 10 százalékra eshet vissza." További részletekért 1. http://www.economist.com/countries/china/profile.cfm?folder=Profile-Forecast . 3 Többek között olajra, alumíniumra, vasércre, rézre, nikkelre és színesfémekre „vadászik" a távolkeleti óriás. Sok esetben alacsony minőségű termékei előállításához Kína „jelentős mennyiségű és ezért végeredményében drága nyers- és alapanyagot, valamint energiát is felhasznál. Ezért a kínai vezetés a jövőben arra fog törekedni, hogy a termékek minőségének javításával, továbbá a magas műszaki értéket képviselő termékek részarányának növelésével kedvezőbbé tegye az export szerkezetét." Tálas Barna: „Kína - a 21. század leendő hiperhatalma". Külügyi Szemle, i. m. 53. o. 4 Bárdi László: Homokba temetett karavánutakon. Budapest: Masszi Kiadó-Duna Televízió, 2005. 47. o. Ekkor kezdődött meg a messzi térségekkel folytatott kereskedelem kibontakozása Kínában. A Selyemútról 1. bővebben Bárdi László: Az ősi Selyemút világa. Budapest: Masszi Kiadó, 2003. 5 A 15. század második felétől azonban megkezdődött az addig „világhódító" kínaiak egyfajta bezárkózása: például az „1449 és 1457 közötti békésebb időszakot követően (...) a Ming-dinasztia arra korlátozta a tevékenységét, hogy - óriási költségek árán - biztosítsa a határok védelmét [a folyamatos nomád támadások visszaszorítása végett]. Ez a passzív külpolitika [pedig] a 16. század közepén rendkívül kritikus helyzetet teremtett." Jacques Gernet: A kínai civilizáció története. Budapest: Osiris Kiadó, 2005. 317. o. 6 Polonyi Péter: Kína története. Budapest: Maecenas Könyvkiadó, 1994. 90. o. 7 Gernet: i. m. 312. o. A Ming-kori Kína óriási vonzerővel rendelkezett a kelet-ázsiai térségek népei számára. Az utazások eredményeképpen olyannyira megerősödött a birodalomba érkező küldöttségek jelenléte, hogy „1423-ban [már] 1200 főt tett ki a Pekingben tartózkodó követek és kíséretük száma." Polonyi: í. m. 90. o. 90 Külügyi Szemle
