Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Paragi Beáta: Gyerekkatonák Afrikában
Paragi Beáta minden lehető gyakorlati intézkedést a fegyveres konfliktus által érintett gyermekek védelemben és gondozásban részesítésére. (Kiemelés tőlem - PB.) 27 A protokollnak 123 aláírója és jelenleg 121 részese van (nem minden részes állam volt eredetileg aláíró). A következő felsorolás tartalmazza azokat az országokat, amelyekben a gyerekkatonaság elterjedt jelenség volt, a kettőspont után az évet, amikor aláírták, zárójelben pedig, amikor részesei lettek a jegyzőkönyvnek. Afganisztán: - (2004); Burma/Mianmar: - (-); Indonézia: 2001 (-); Kolumbia: 2000 (2005); Kongói Demokratikus Köztársaság (Kongó/DRC): 2000 (2001); Libéria: 2004 (-); Nepál: 2000 (2007); Sierra Leone: 2000 (2002), Uganda: - (2002). Az Egyesült Államok aláírója (2000) és részese (2002) az opcionális protokollnak, miközben a gyermekek jogairól szóló anyaegyezményhez (1989) való csatlakozást máig nem vállalta. A 2002 februárjában életbe lépett dokumentum szövege elérhető az ENSZ honlapján ( http://untreaty.un.org/English/TreatyEvent2001/pdf/04e.pdf , 2008. július 5.); az egyezmény aktuális státusza és a hozzá fűzött fenntartások szintén ( http://www2 . ohchr.org/english/bodies/ratification/1 l_b.htm, 2008. július 5.). 28 Az egyezménynek jelenleg 168 részese van, köztük Indonézia, Kongó/DRC, Kolumbia, Libéria, Nepál, Uganda (Sierra Leone és Burma/Mianmar nem írta alá); szövege elérhető: http://www.ILO/ IPEC.org/ilolex/cgi-lex/convde.pl?C182, 2008. július 25. 29 Hoiskar: i. m. 340-360. o. Becslések szerint világszerte kb. 250 millió gyerek dolgozik, ebből 50 millió nagyon rossz, öt-hat millió pedig a legszörnyűbb körülmények között. 30 Uo. 350. o. 31 Andvig: i. m. 13-16. o. 32 Az egyezmény elérhető többek között a Nemzetközi Vöröskereszt honlapján: http://www.icrc.org/ ihl.nsf/FULL/380?OpenDocument, 2008. július 2. 33 Elérhető: http://www.africa-union.org/official_documents/Treaties_%20Conventions_%20Protocols/ A.%20C.%200N%20THE%20RIGHT%20AND%20WELF%200F%20CHILD.pdf, 2008. július 16. 34 Bankóié Thompson: „Africa's Charter on Children's Rights: A Normative Break with Cultural Traditionalism". International and Comparative Laiv Rei’ieiu, Vol. 41. No. 2. (1992). 440. o. 35 Andvig: i. m. 13. o. és Rosen: i.m. 9. o. 36 A brit társadalombeli változásokról 1. például Harry Hendrick: Children, Childhood and English Society, 1880-1990. Cambridge, UK: Cambridge University Press, 1997. A napóleoni háborúk korában a különböző európai hadseregekben akár a százezret is elérhette a gyerekkorú katonák száma, sőt, ha többnyire illegálisan is, de még az első világháborúban is harcoltak 18 évnél fiatalabbak. Bővebben: Jon Pedersen: Why are child soldiers useful? Kézirat. Oslo: FAFO/AIS, 2008. május; Mihály Ildikó: „Gyermekáldozatok a politika és háborúk világában". Új Pedagógiai Szemle, 2004. december. Becslések szerint az amerikai polgárháborút szintén fiatalok, többnyire 18 év körüliek, sok esetben 12-14 évesek vívták; ez utóbbiak számát óvatos becslések is 250-402 ezerre teszik (Rosen: i. m.). 37 Rosen: i. m. 7. o. 38 Alcinda: i. in. 41. o. 39 Vegard Iversen: „Autonomy in Child Labor Migrants". World Development, Vol. 30. No. 5. (2002). 817-834. o. 40 Rosen: i. m. 4. o. 41 Peter W. Singer: Children at War. New York: Pantheon, 2005. 42 Uo. 43 Alcinda: i. m. 41. o. Bővebben: Allison James-Allan Prout, szerk.: Constructing and reconstructing childhood. London: Falmer, 1990; Chris Jenks: Childhood. London: Routledge, 1998; Alisson James: Childhood Identitities: self and social relationships in the experience of child. Edinborough: Edinborough University Press, 1993. 44 Alcinda: i. m. 152-155. o. 45 Andvig: i. me, Andvig-Gates: i. m. 46 Andvig-Gates: i. m. 5. o. (az idézet forrása: The Economist, 1999. július 10. 22. o.); 1. még Pedersen: i. m. 9-10. o. 78 Külügyi Szemle
