Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Paragi Beáta: Gyerekkatonák Afrikában
Paragi Beáta A gyerekmunka és gyerekkatonaság nemzetközi szabályozása Tekintettel arra, hogy a gyerekek háborúban való aktív részvétele - éppúgy, mint a jelenség tágabb összefüggésrendszere, a gyerekmunka - azért és annyiban aggályos, ha kidolgozás alatt álló vagy már létező nemzetközi vagy belső jogi normákat sért, megkerülhetetlen az azok közül relevánsak összefoglalása. A meglévő normák, jogszabályok szolgálnak olyan hivatkozási alapként, amelyek be nem tartását - legalábbis minimálisan szükséges politikai akarat megléte esetén - a nemzetközi közösség bármely tagján számon lehet kérni.24 Természetesen a gyerekek társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban is előfordulhat olyan állapot, amelynek definiálása, szabályozása még nem került kodifikálásra, ám e tanulmány keretei között a nemzetközi jog által nem szabályozott jelenségekkel nem foglalkozunk. A gyerekkatonaság esetén a toborzási tilalom felső határát jelentő 18 (15) év a gyerekek jogai, az őket a felnőtt társadalom részéről megillető általános védelem és gondoskodás nemzetközi jogban kodifikált mikéntjével függ össze. A gyermekek, mint különösen érzékeny társadalmi csoport jogait - béke és háború időszakában egyaránt - a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án aláírt egyezmény definiálja legátfogóbban. Noha ez egy viszonylag fiatal egyezmény, már az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában (1948) megfogalmazódott, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot.25 Az egyezmény (1989) első cikkei szerint „gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be (...); [a]z Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés (...) nélkül; [illetve] [a]z Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt." Az említetteken túl az egyezmény 38. cikke érdemel külön említést, amely explicit kimondja, hogy a részes államok kötelezik magukat a nemzetközi humanitárius jog gyermekek védelmére is vonatkozó rendelkezéseinek betartására és tartózkodnak a tizenötödik életévüket be nem töltött személyek fegyveres erőkbe való sorozásától.26 Az egyezményhez 2000 májusában - az ENSZ Közgyűlés jóváhagyásával - csatolták hozzá azt az opcionális protokollt (Optional Protocol on the involvement of children in armed conflict to the Convention on the Rights of the Child),2' amely az előbb idézett rendelkezéseket nemcsak megerősítette, de szigorította is. Ennek értelmében a jegyzőkönyv 3. cikke a hadkötelezettség - illetve erőszakos tevékenységben való részvétel - alsó korhatárát 18 évre emelte, illetve felszólította a részes államokat, hogy a katonai cse64 Külügyi Szemle
