Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben
Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szubszaharai térségben mégsem változott meg alapvetően. Az élelmiszer-dominancia ma is igaz, Kelet- és Nyugat-Afrika országaiban egyaránt ma is keresettek a magyar konzervek és szalámifélék, valamint a borok és a pezsgők. A magyar export tartalmaz még csontozott marha- és sertéshúst, illetve baromfit is, például a ghánai, eritreai és angolai piacokra. Export árualapunk fontos elemei maradtak az acélprofilok, villamosfogyasztás-mérők, kis feszültségű fénycsövek, gyógyszerek és a gyufa, illetve a széles termékskálának és jó árfekvésnek köszönhetően rendkívül versenyképes orvosi műszerek és berendezések. Az afrikai országokból döntően elsődleges nyersanyagok, nemesfémek, trópusi faanyag, mezőgazdasági termékek (kakaópor, nyers kávé, mogyoró, kagylóhéj, vágott virág, tea, gyümölcsfélék stb.) és nemesfémek kerülnek a magyar piacra. Makrogazdasági összkép A magyar lehetőségek azonosítása és kiaknázása a kedvező politikai környezeten túlmenően nem független a kontinens országainak világgazdasági pozícióitól sem. Ilyen értelemben a hazai kis- és középvállalkozók afrikai esélyeinek reális vizsgálata makroszintű elemzések elvégzése nélkül hibás következtetésekhez vezethet. Felszínes megközelítésben Afrika globális gazdasági mutatói alapján talán a leginkább perifériára szorult térsége a világgazdaságnak. A statisztikai adatok alapos vizsgálata után, különösen az elmúlt évtized folyamatainak ismeretében, ez a globális összkép egyes elemeiben javuló tendenciát mutat, sőt ígéretes jövőképet, jelentős gazdasági esélyeket vetít előre. A millenniumi fejlesztési célok elképzelései és a NEPAD programjai egyaránt elkötelezték magukat az afrikai szegénységi ráta radikális, ötvenszázalékos csökkentésére. A 2015-ös céldátum közeledésével ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ennek feltétele, az afrikai nemzetgazdaságok éves, átlagos legalább hétszázalékos GDP-növekedésének fenntartása - nem reális elképzelés. Az adatok komplex vizsgálata ugyanakkor jelentős reményekre adhat okot. Egy évtizeddel ezelőtt (Világbank, 1997) az általános szubszaharai gazdasági mutatók közül figyelemre méltó az egy főre jutó GDP, átlagos 525 dolláros összege (Dél-Azsiában 449, Kelet-Azsiában 715), és az egy főre jutó beruházások 92 dolláros adata (Dél-, illetve Kelet-Ázsiában 92, illetve 105 dollár.) 1990-től az afrikai gazdaságok összességükben lassú ütemben, de javuló teljesítményt nyújtottak. Az évtized elején a világgazdaságban - és a fő gazdasági partner Európában - lezajlott recesszió hatása érvényesült Afrika gazdasági növekedésében is. Néhány viszonylag jobb évet követően a kilencvenes évek második felének relatív visz- szaesése szintén külső tényezőknek, leginkább az ázsiai válság hatásainak tudható be. 2008. tél 33
