Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlődése a szubszaharai térségben
Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szubszaharai térségben A fenti összefüggésben nyilvánvaló, hogy a szubszaharai térség bizonyos feltételek fennállása esetén kitörési pont lehet a magyar gazdaságfejlesztési elképzelések számára, a régió új piaccá, befektetési célterületté válhat a magyar kis- és középvállalkozóknak. A fenntarthatófejlesztés-központú, koherens afrikai szemlélet elősegítheti a partneri viszony elmélyítését a nemzetközi fórumokon is. Kölcsönös, többoldalú érdekeket is szolgál, hiszen az Afrikai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetében képviselt szubszaharai államok ma már tekintélyes világpolitikai tényezők. Ezen országoknak különösen fontosak az ENSZ és szakosított szervezetei által biztosított politikai keretek, az ezekhez akkreditált képviseleteik esetenként a más államokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatok nélkülözhetetlen, egyedi csatornái. A külpiaci fejlesztés, a magyar export növelése mellett a szubszaharai együttműködés - sajátos diplomáciai „melléktermékként" - multilaterális politikai sikerekkel kecsegtet a Magyar Köztársaság kormányzata számára, és számos olyan új gazdasági lehetőséget nyit meg, amely az ázsiai és európai piacon kivitelezhetetlennek tűnhet. Magyar vállalkozók a szubszaharai térségben A közhiedelemmel ellentétben Afrika nem teljesen ismeretlen terep a magyar gazdaság szereplői előtt. Az évtizedek alatt felhalmozódott tudás, személyes kapcsolatok és tapasztalatok - elegendő csak a Tesco nevét említeni - napjainkban is érdemi segítséget adhatnának a kontinens ismételt felfedezéséhez. Ennek ellenére a közepes és nagy- vállalatok ma közvetlenül nem vesznek részt a szubszaharai-magyar együttműködésben. Néhány vállalkozást leszámítva (Multi Marketing Group, Ahead Global) nincsenek szakértő cégek, helyi politikai, gazdasági ismeretekkel bíró, fejlesztési ügynökségként működő, élő hálózatot fenntartó tanácsadó vállalkozások. A jelentősebb méretű, regionális gazdasági befolyású afrikai államokban (mint amilyen Mali, Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Zambia, Mozambik és Madagaszkár), és a kisebb országok nagy részében (Guinea, Benin, Togo, Ruanda, Burundi, Dzsibuti, Eritrea, Zimbabwe, Botswana, Szváziföld és Lesotho) egyáltalán nincs magyar vállalkozói jelenlét. Etiópiában a kereskedelem területén az orvosi műszerek, egészségügyi technikák, speciális textiltermékek exportja mellett a helikopterhajtómű-felújítás, a kávé- és vágottvirág-import tekinthető jelentősnek. Az olajiparban szivattyúállomások felújításával (Nigéria, Ghána), szintmérő berendezések, tartályparkok biztosításával (Csád, Ghána) vannak jelen hazai bejegyzésű vállalatok. Szénhidrogén-kutatási és -kitermelési jogokat Angolában szereztek a hazai szakcégek, Szenegálban borászat, üdítőital-gyártás és -kereskedelem, Gambiában gyümölcs- és fafeldolgozás, Elefántcsontparton útépítés, Szenegálban, Libériában és Sierra 2008. tél 31
