Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 4. szám - AFRIKA - Biernaczky Szilárd: A hagyományok és Afrika - ma
A hagyományok és Afrika - ma Az imbongi szerepe nagyon fontos az afrikai társadalmakban, ahol mint izimbongi a nemzet históriása szerepét tölti be. Mint a nemzet históriása, az imbongi mély ismerője a történelmünknek, és így biztosítja, hogy a nemzet okulhasson korábbi tapasztalataiból. Amikor az imbongi a királyt dicséri, megmagyarázza, hol rejlenek a nemzet gyökerei, és említést tesz a nemzet legfontosabb történelmi eseményeiről. A hagyományos dicsérő énekes szerepe igen összetett, mivel kritika tárgyává tette a királyt, ha hibázott, és dicsérte őt jó tetteiért. A múltban a költészet fontos szerepet játszott, mégpedig abban az időben, amikor a népünk azért harcolt, hogy felszabadítsa országát. A költők úgy töltötték be szerepüket, hogy kritikát gyakoroltak a társadalom felett, kritikusak voltak, hogy mozgásba hozzák, tudatosítsák és neveljék a népet." A többnyire néprajzi, etnológiai vagy hogy a ma szükségszerűen alkalmazott tudományszakozás kötelező érvényű megjelölését alkalmazzuk, a kulturális antropológiai felkészültségű kutató terepmunkás (e sorokat is olvasva) mindenképpen úgy érzi, tisztában van a hagyományok szerepével, és mélyen átérzi azok jelenlétét a szubszaharai afrikai társadalmak mai életében. Valószínűleg a modernizációs feladatokra vállalkozó szervező-irányító vagy kivitelező szakembereknek is meg kell ezt tenniük, ha a civilizációs fejlődést célzó globalizmusnak nemcsak a felszínét akarják Afrika homlokára tapasztani, hanem a sok ezer, sok tízezer emberi közösség felemelkedését is célul tételezik, mégpedig az Európai Unió egyik alapgondolatának megfelelően a sajátos helyi hagyományok, nyelv és kultúra megőrzésének lehetőségét is biztosítva. Erre annál is inkább szükség lesz, mivel Búr Gáborral egyetértünk abban, hogy Afrikában már vannak ugyan (nem is kis számban) létszámukban lényegében nemzetté növekedett etnikai csoportok, a nemzetté válás ideje azonban igazából áttolódott a 21. századra. Egyelőre még nehezen megközelíthető és lényegében pontosíthatatlan információk szerint napjainkban kísérletek történnek arra, hogy európai népek esetében szembenézzenek azzal, vajon a hagyományok, illetve a hagyományok szabta mentalitásminták, gondolkodási típusok mennyiben befolyásolják valamely emberi közösség, etnikai csoport vagy nép késztetését a fejlődésre, az előre haladásra. Úgy véljük, különösen fontos volna ilyen vizsgálatokat lefolytatni Afrikában, ahol ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei egyrészt segíthetnék a felgyorsulni látszó modernizációt (lásd a kínaiak és az indiaiak rohamszerű behatolását a kontinensre, illetve az amerikaiak sejthető ébredését s az európaiak kapkodását), másrészt eszközt is adhatnának a „bennszülöttek" kezébe a túlságosan is mohón hegemóniára törekvő gazdasági behatolások ellenében. E vizsgálatok elvégzésénél azonban, legyen szó bármely afrikai társadalmi közösségről, elengedhetetlen a hagyományokkal teljes mentális állapot felderítése. 2008. tél 25