Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Juhász Adrienn Lilla: A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain
A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain birtokosai a fegyverraktárak és a települések körzetében működő TO-k szervezeti struktúrájának tekintetében. Akaradzici hat pont más stratégiai metszetben a Bassiouni- jelentés alapján öt fázisban rekonstruálható: az első szakaszban történt meg 1990 őszétől az elérendő határokon belüli horvát és muszlim közösségek hadi kapacitásainak visszaszorítása, illetve ellehetetlenítése. Ennek nyomán a JNA először Horvátországban szerelte le a TO-kat (az 1991. májusi függetlenségi népszavazás ürügyén), a fegyverkészleteket pedig az akkor már létező Krajinai Szerb Autonóm Körzet felfegyverzésére használta fel, majd Boszniában a JNA „ottfelejtett" alakulataiból létrejött VRS végezte el ezt a feladatot. A második fázis a tényleges hadműveletek megkezdése volt. A jelentés az első lövést 1991. június 26-ra datálja. 1991 októberére, a Virovitica-Karlo- vac-Karlobag városokat összekötő, hírhedt Seselj-vonal elérésével, a központi horvát területek körülzárásával láthatóvá váltak a nagyszerb területi célok. 1991. december 19-én, a horvátországi szerb autonóm területek összevonása után, Milan Babic és a krajinai Szerb Demokratikus Párt vezetésével (alapítója Jovan Raskovic)79 kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot. A harmadik szakaszban, 1992 áprilisától a hadműveletek átterjedtek Bosznia-Hercegovinára is, és Mladic pillanatok alatt megszerezte a stratégiai pontokat: létrejöttek a szerb közösségeket és politikai központokat Belgráddal összekötő folyosók, egyelőre Krajina nélkül. 1992. január 9-én, a boszniai szerb autonóm körzetek összevonásával és Radovan Karadzic vezetésével létrejött a boszniai Szerb Köztársaság. 1992. április 8-án Bosznia-Hercegovina elnöksége kihirdette a direkt háborús fenyegetés állapotát, június 20-án pedig a hadiállapot beálltát. A bosnyák elnökség a muszlim többségű TO-k általános mozgósítását 1992. április 4-én rendelte el. 1992. április 8-án Bosznia-Hercegovina elnöksége a BH Szocialista Köztársaság TO-t BH TO-vá alakította és nevezte át, felállították a Területvédelmi Főparancsnokságot, amely ellenőrzése alá vonta a megmaradt területvédelmi egységeket. 1992 szeptemberében a Srebrenica Területvédelmi Parancsnokság Srebrenica Haderővé alakult át, Naser Oric vezetésével.811 A negyedik fázis a véres „bicikliút" kiépítése volt Eszak-Bosz- niában, ami lényegében a „Balkán-útvonallal" esik egybe, létrehozva az összeköttetést Krajinával. 1992 nyarára a szerb területi célok nagy vonalakban tehát Boszniában is teljesültek. Az utolsó, ötödik fázis egy önmagában is különálló nagy stratégia, az 1992. április 4-én (a független Boszniának adandó nemzetközi elismerés napján) megkezdődő szarajevói ostrom. Ezzel párhuzamosan a tűzszünetig az összefüggő szerb terület létrehozásának a céljával a még nem ellenőrzött gócpontok felszámolására, illetve a helyi elitek kooptálására, valamint az ellenőrzés alá vont területeknek a nem szerb lakosságtól való megtisztítására koncentrált a szerb katonai vezetés. Ennek a feladatnak a végrehajtásában kaptak döntő szerepet a helyi szintekre összpontosító terrorrezsi- mek. A boszniai háborúban a szerb oldalról részt vevő szabadcsapatok és paramilitáris egységek feltöltöttsége, személyi és technikai harcértéke az elérendő katonai-területi célokhoz mérten elhanyagolható volt. Terrorértékük - erőszak-alkalmazásuk pusztító 2008. tavasz 63
