Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja pozíciót szorosan követő, ahhoz mindenben alkalmazkodó macedón álláspont ekkoriban alakult ki, párhuzamosan az ország NATO-EU-integrációja teljessé tételének mind plasztikusakban megfogalmazódó igényével. Ha volt is egy-két speciális macedón érdek (határkijelölés, gazdasági problémák, kisebbség) a koszovói csomagban, ezek képviseletét a szkopjei kormányok csak igen enyhe, „tapintatos" formában vállalták. 2007-ben, a függetlenségi kérdés előtérbe kerülésével, árnyalatnyi elmozdulás figyelhető meg Macedónia Koszovói illető pozícióiban: miközben továbbra is azonosul a koszovói önállóság nyugati terveivel, egyre határozottabban igyekszik hangoztatni saját specifikus érdekeit, illetve bátrabban kapcsolja össze a függetlenség utáni helyzetet saját integrációs elvárásaival. A macedón kormány álláspontja A jobbközép vezetésű, de szélesebb bázisú, egy baloldali kis pártból és két albán etnikai pártból is álló koalíciós kormányzat Koszovó jövőjének kérdésében egyértelműen - előre - elkötelezte magát az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyelőre nem létező határozata mellett. Az euroatlanti lojalitás jegyében azt is világossá tette, hogy amennyiben nem születne a kérdésben BT-határozat, Macedónia a legbefolyásosabb NATO- és EU-tagok állásfoglalásához igazodna. A kormánytagok nyilatkozataiból az is kiviláglik, hogy Macedónia a kérdés hatékony, nemzetközi ellenőrzés és jelenlét melletti, mielőbbi végleges rendezésének híve. A macedón érvelés szerint erre a térség, s benne Macedónia nyugalmának és biztonságának, stabilitásának megőrzése, gazdaságának újjáépítése és fejlesztése, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harc folytatása érdekében van szükség. Mindez Szkopje számára is alapvető fontosságú. Ugyanakkor a kormánytényezők megnyilvánulásaiban korábban egyáltalán nem, újabban ritkán ugyan, de erősödő tendenciával kapnak teret azok a partikuláris macedón érdekek, melyek képviselete mástól nem várható el, ilyen például a határkijelölés vagy a koszovói macedón kisebbség kérdése. A miniszterelnök megnyilvánulásai A külpolitikai kérdésekben viszonylag ritkán megszólaló, akkor is mérsékelten és visszafogottan állást foglaló Nikola Gruevszki egy amerikai külügyi vezetővel közös sajtóértekezletén kifejtette: „Koszovó státusának gyors megoldása létfontosságú a Balkán tartós békéjének megteremtése, beruházások vonzása és munkahelyek létesítése szempontjából."8 Konkrétabban, a macedón érdekeket is hangsúlyozva fogalmazott Gruevszki május 17-i koszovói villámlátogatásakor Agrim Ceku koszovói kormányfővel folytatott tárgyalása után. Hangsúlyozta, hogy Macedónia támogatja az Ahtisaari-tervet, és reméli, hogy 2008. tavasz 5
