Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Juhász Adrienn Lilla: A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain
A boszniai gócpont: a folytonosság és átmenet keresztútjain kormányzat belügyminisztere ekkor - a Karadzic és alelnöke, Biljana Pavsic közötti politikai szakítást megelőzően - Drágán Kijac46 volt. Kijac neve nem szerepel a listán, de Pavsicé igen, a vallomás alapján viszont naivság lenne feltételezni, hogy Kijac nem kísérte figyelemmel a katonai akciókat. Az is érdekes, hogy a már 2003-ban letartóztatott és a felelősök láncolatának felgöngyölítésében nyilván rendkívül fontos szerepet betöltő Jovica Stanisicnak - a kizárólag Milosevicnek felelős és az összes hírszerzési és állambiztonsági szervet összefogó Szerbiai Allambiztonsági Szolgálat vezetőjének - és Franko Simatovicnak, Stanisic helyettesének pere csak 2008. február 27-én kezdődött el.47 Stanisic és Simatovic fedte le a horvátországi és a boszniai hadműveleti zónákat, szervezte a fegyverszállításokat, alakította ki az akcióterveket, és ők hangolták össze a paramilitáris és pararendőrségi egységek részvételét is. Mivel Stanisic a délszláv háborúk egyik legjobban informált szereplője volt, ezért a zimonyi klán néven ismert milícia merényletet kísérelt meg ellene. Zeljko Raznatovic Arkant, valamint a „Mauser" néven is ismert Ljubisa Savicot - korábban SDS-elnök, a „Párducok" paramilitáris egység parancsnoka, valamint az RS rendőrségi adminisztráció vezetője is volt -, azonban profesz- szionális módon kivégezték, mielőtt Hágába kerülhettek volna. A civil rendőri szervek háborús részvétele maradt az egyik legvitatottabb kérdés a felelősségmegállapítások sorában. Jean-René Ruez, a Nemzetközi Büntetőtörvényszék által a srebrenicai események feltárásával 1996 és 2001 között megbízott rendőrtiszt kezdeményezte a civil rendőrség átfogó vizsgálat alá helyezését,48 mivel a katonai eseményekben betöltött másodlagos szerepe49 és ebből adódóan nehezen kimutatható felelőssége, valamint a rendőrség és biztonságpolitika túlpolitizáltsága miatt ez nem történt meg. Stanislav Cado, az RS belügyminisztere természetesen tagadja a rendőrség politizáltságára vonatkozó vádakat. Az RS rendőrségének honlapján háborús bűnök Íratni zlocini) címszó alatt pedig többek között az olvasható, hogy az „RS belügyminisztere 2005. január 17-i határozatával létrehozta a külföldi katonák, valamint a Bosnyák- Horvát Föderáció ellenőrzése alá tartozó paramilitáris, rendőri és egyéb egységek által elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásával és dokumentálásával megbízott munka- csoportot".50 Ezzel tökéletesen biztosítottá válik a nem cselekvés feltételrendszere, az alkotmány és a vonatkozó entitásszintű törvények értelmében ugyanis az RS és a föderáció rendőrsége az entitáshatáron megáll, ezért gyakorlati jelentősége ennek a lépésnek nincs.51 Ami pedig a szerb haderők felelősségét illeti, koncepciózusán újratermelődik a JNA (és nem a VRS!) egyes tagjai által egyénileg elkövetett háborús bűnök diskurzusa. Mindez azt jelzi, hogy a narratívaháború és a felelősséghárítás nemcsak a szerb-bos- nyák-horvát, hanem a szerb-szerb viszonylatban is fennáll, ami nyilvánvalóan nem a szerbségről szól, hanem két (egy szerbiai és egy boszniai szerb entitásbeli) vezető politikai elit konfliktusáról. Az egyik oldalon a Karadzic-féle palei rezsim fő ellenzékeként hatalomra jutott Dodik áll, a másik oldalon pedig a Karadzicot a Preventiva hálózat32 közreműködésével rejtegető Kostunica-Nikolic fémjelezte tandem. 2008. tavasz 57
