Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja Szász József A jelentőspolitikai átrendeződésnek „a hidegháború vége óta harmadik hullámát"1 elszenvedő Nyugat-Balkán „Csipkerózsikája" vagy „Hamupipőkéje",2 a Macedón Köztársaság3 számára Koszovó függetlensége nem csupán külpolitikai kérdés (bár kisebb mértékben nem az, mint ahogyan Szerbiának, vagy - minden bizonnyal - Albániának). Szkopjét ugyanis „belülről" érintik a koszovói fejlemények a közös, de ellentétekkel terhelt történelmi örökség, a földrajzi közelség, az „egymásba érő" társadalmi-gazdasági struktúrák és - mindenekelőtt - a koszovóihoz ezer szállal kapcsolódó macedóniai albán etnikum meghatározó, számarányát jóval meghaladó jelentőségű belpolitikai súlya miatt. Macedónia számára a koszovói problémakomplexum fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy annak hatása Macedóniára jóval nagyobb annál a befolyásnál, mint amit Szkopje a kérdés eldöntésére valaha is gyakorolni képes. Szkopjéból nézve a koszovói kérdés megnyugtató, békés és végleges rendezése elsőrendű fontosságú tényező, amelynek érvényre jutását azonban maga Macedónia, igen korlátozott lehetőségeivel, nem képes előmozdítani, sem pedig idevágó külön érdekeit, szempontjait hatékonyan képviselni. Bár időről időre a macedón közszereplők, bátortalanul vagy nyíltabban, fel-felvetik a Koszovóval kapcsolatos macedón érdekek (köztük a gazdasági szempontok, a határkijelölés vagy a kisebbségi kérdés) markánsabb képviseletének igényét, az ottani álláspont egyértelmű: támogatni az euroatlanti, „mainstream" pozíciót, és közben ügyelni arra, hogy - ha már befolyásolni nem lehet a megoldást - legalább ne rontsanak a helyzeten, sőt eközben, amikor csak lehet, saját nyugati megítélésük javítására is felhasználják. A macedón álláspont kialakulása A Koszovóra vonatkozó macedón álláspontot a probléma modern kori létezése (a 20. század nyolcvanas évei) óta mindvégig - néhány erőteljesebb gesztustól eltekintve4 - visszafogottság, óvatosság, a lehető legnagyobb passzivitás jellemezte. 2008. tavasz 3
