Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - ELMÉLET - Szánthó Miklós: Jobboldal és neokonzervatívok az Egyesült Államokban
Jobboldal és neokonzervatívok az Egyesült Államokban Az amerikai konzervatív oldal ebben is más, mint az európai: Az Egyesült Államokban nem jött létre monarchia, se feudalizmus, így hát történetileg nem ezen társadalmi rendszerek megőrzésére tett-tesz kísérletet, hanem a fent említett amerikai alapdokumentumokban kikristályosodott értékek megtartására. Ilyenek mindenekelőtt az egyén jogai, szabadsága, főleg a vállalkozás szabadsága, más személytől vagy hatalomtól való függetlensége - és persze egy „klasszikus liberális" visszavonult állam. Véleményem szerint tehát ez volt az a két fő motívum - hozzájuk természetesen még más mellékáramlatok is csatlakoztak -, melyek annyira feldühítették az amerikai társadalom egy részét, hogy úgy gondolták, hangot is fognak adni ellenvéleményüknek. Azonban - attól függetlenül, hogy jelenleg valamennyien a Republikánus Párt zászlaja alatt gyülekeznek - egy meglehetősen heterogén csoportosulásról volt-van szó. A 20. század második felében lezajló jobboldali evolúciós folyamat három szférát alakított ki, mely folyamatot illethetünk a „konzervatív forradalom" jelzővel, csakúgy mint a „relegious right" vagy a „right nation" kifejezéssel - talán ez utóbbi legfrappánsabb. A három szint nem színvonalbeli különbséget takar, mindösszesen azt, hogy a szintenként más és más volt az „ellenállás" fő mozgatórugója. A szélesebb szavazói bázist alkotja a „footsoldiers"-nek is nevezett réteg, mely tömegmozgalomként funkcionál, és jobboldali fogyasztóként aposztrofálható. Az elitet, az intellektuális muníciót a hátizsákjukban hordozók a (neo)konzervatív értelmiségiek. És mindkettőhöz, de inkább az elit réteghez tartozik egy széles szakmai alapokon nyugvó intézményi-think tank hálózat. A talpasok serege The center of gravity of american opinion is much further to the right - valami olyasmit jelent, hogy „az amerikai közvélemény sokkal inkább jobbra húz".12 Ezt tanácsolják a The Right Nation című sikerkönyv szerzői a kortárs amerikai politika és társadalom megértéséhez. Azért fontos ezt a tételt rögzíteni, mert mutatja, hogy az elmúlt évtizedek általános jobbratolódása nem egy értelmiségi szűk rétegen, eliten belül ment végbe, hanem az egész populáris közkultúrát, közvéleményt áthatotta. Napirendet alkot és diktál. Ami nem jelenti azt, hogy az egész Egyesült Államok jobboldali lenne - sőt. Ahogy Paul Weyrich, a Moral Majority alapítója rámutat: „Nem hiszem, hogy az amerikaiak többsége hinne az értékeinkben."13 Ami lényeges: az amerikai jobboldal - legyen bármilyen változatos és változékony is - immáron nem számít „politikailag inkorrektnek" vagy „szalonképtelennek" (jóllehet saját köreikben sosem tartották magukat ilyennek). A fent említett esetleges változékonyságot, aktuálpolitikai flexibilitást frappánsan jellemzi George H. Nash, a The Conservative Intellectual Movement in America című alkotás szerzője: „Az amerikai konzervativizmus olyan változó hit, amelynek definiálása 2008. nyár 101
