Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - ELMÉLET - Szánthó Miklós: Jobboldal és neokonzervatívok az Egyesült Államokban
Szánthó Miklós Az Újvilág felfedezése A paradodox helyzet szembeötlő volt: konzervatívok és liberálisok. Miért konzervatív az, aki ennyire berzenkedik a központi hatalomtól, és miért liberális az, aki mindenáron szociális programok tömkelegével akarja elárasztani az országot? Az első amerikai pionírok, majd az utánuk következő generációk, akik felépítették az Egyesült Államokat olyan emberek voltak, akik kényszerültek eljönni Európából.4 Nagyrészt vallási okokból, a legtöbbjük üldözött protestáns. Ebből a protestáns szellemiségből fakadóan sokkal jobban kötődtek az önkormányzatisághoz (ismerős volt számukra például a presbitériumok rendszere), mint a Róma-centrikus katolikusok.5 Emigránsok voltak, félelemmel tekintettek hát bármiféle despotikus központi hatalomra, amely elnyomná, kitaszítaná, üldözné őket. Az Egyesült Államokat felépítők saját magukra, illetve a helyi hálózatukra támaszkodva, önerőből rendezték be életüket és első városaikat. Nem számítottak és nem is volt szükségük semmiféle felső szerv segítségére és utasítására. A helyi problémákat lokálisan oldották meg, mert úgy tartották helyesnek, hogy ami a helyi közösség ügye, abba a központi hatalom ne szóljon bele (ez a szembenállás húzódik végig az államok vs. szövetségi kormányzat problémakörön). Ennek következtében vált kiváltképp erőssé a civil társadalom, ezért vált mindenáron megvédendő értékké a szabadság, az individuum és a magántulajdon - akár az állammal szemben is. Nem kell azt gondolni, hogy a telepesek és követőik úgy foglaltak újabb és újabb területeket, hogy közben az angol felvilágosodás klasszikusait olvasták, de tény: az Európában a liberális konstitucionalizmus megalkotójaként ismert John Locke jelentékeny hatást gyakorolt az amerikai politikai kultúrára, megfelelő táptalaja volt a később konzervatívként szárba szökkenő gondolatoknak. Amerika alapítóinak és felépítőinek értékrendjével erősen egybecsengett az, amit Locke például a politikáról és társadalomról, azon belül is a „munka-tulajdon-joguralom" hármas egységéről gondolt.6 E szerint a munka révén előállt magántulajdon szent és sérthetetlen, mindenkinek tisztelni kell a másikét (ez természetesen a politikai egyenlőséget is magával hozta). A polgárok azért tömörülnek body politicba, és hozzák létre az államot (kötik meg vele a társadalmi szerződést), hogy az megvédje tulajdonukat - aki azt megsérti, az a természeti törvényt sérti meg. Azonban a delegált hatáskörökkel rendelkező állam nem teljhatalmú: felhatalmazását a polgároktól nyeri, felettük nem zsarnokoskodhat, kifejezetten azon célért munkálkodhat, amiért létrehozták. Ezek az elképzelések tehát annak a polgárnak a képet vetítik előre, aki munkájából tulajdont szerez, annak megvédéséhez rendet és szabadságot igényel - de nem szabadosságot. Az egyenlőség egy törvény alatti egyenlőséget jelent, erős morális tartalommal töltve. Locke a vallást szintén magánügynek tekintette - ez ugyancsak megfeleltethető annak az amerikai gondolatnak, mely az állam kizárásával a vallásszabadságot hirdeti.7 Ám az európai törté98 Külügyi Szemle
