Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - ÁZSIA - Folk György: India - beszáll a világversenybe, és nagy erővel őrzi magát
Folk György sok, a falusi és szociális fejlesztések elmaradása68 ugyanakkor a nehezen élő tömegek kiszolgáltatottságának fokozódását jelentették. Az ország exportpotenciálja ma is szerény, ugyanakkor 2000 körül jelentős szolgáltatásexportálóként jelent meg a világpiacon. Az importfüggés két fájó pontja a fegyverbeszerzés és az energiaéhség. A fegyverkezés kényszerítő ereje mindenekelőtt a Pakisztánnal való szembenállás. Pakisztán folytonosan fenyegeti Indiának a térségben kialakuló dominanciáját, Észak-India hindu irányításának pedig csak a sok száz milliós muszlim népesség több államba osztottsága69 mellett van realitása. A most gyorsan iparosodó Indiát a globális energiaversenyben való lemaradás réme fenyegeti. Sebezhetősége messze meghaladja Kínáét, nyitása lassúbb, az országot az állami energiaszolgáltató rendszerek töredezettsége70, energiahiányok'1 és a fokozódó motorizálás növekvő pazarlása72 fogja ollóba. Az olajszükséglet kétharmada import, a saját készletek csekélyek.73 Az évezredfordulón a fosszilis tüzelőanyag fele szén volt, és a széntartalékok még hosszú időre elégségesek74, azonban a villamosenergia-ellá- tó rendszer sajátosságai és az olajfüggés az országot gyors lépéskényszerbe hozzák. A nukleáris erőművek fejlesztése73 mellett India a tengeri olajkitermelés fejlesztésébe és az olajexportáló országokkal a kapcsolatok kiépítésébe fogott, a korábban távolinak tűnő dél-amerikai partnerek (Venezuela), Irán és egyes nemrég még „lator" országok (Líbia és Szudán) felé egyaránt orientálódva.76 A Szovjetunió megszűnése óta a fegyvervásárlás csak a szabadpiacon lehetséges, a Pakisztánnal való régi szembenállás a gazdasági erőforrások javát leköti. A pakisztáni Pervez Musarraf és Vadzspají akkori indiai miniszterelnök által megkezdett közeledés 2004 eleje óta szinte látványos. A korábbi populista „krikettdiplomáciát"77 technikai lépések váltották fel. Vegyesbizottságok egymást követő fordulókon tárgyalják a kölcsönös kereskedelem korlátainak lebontását, a vízumszabályok lazítását, az egymás közötti közlekedés normalizálódását, a határok átjárhatóvá tételét. Jelentős lépések történtek a kulturális csere terén is. Mindez azonban óvatosan elkerüli a konfliktusok fő forrását, a kasmíri válságot, amely 1999 és 2001 között a sorban már a negyedik indiai-pakisztáni háború kitörésével fenyegetett.78 A hangnem változását jól illusztrálja a Pakisztánban 2007 őszén kialakuló válság- helyzetre adott szordínós indiai válasz. Miközben az Egyesült Államok Musarraftól a szükségállapot visszavonását követelte, az indiai külügyminisztérium rendkívül óvatos hangon nyilatkozott az eddig elért eredmények megőrzése érdekében: „Sajnálatunkat fejezzük ki a Pakisztánban kialakult nehéz helyzet miatt. Bízunk benne, hogy a helyzet hamarosan normalizálódik és Pakisztán visszatérhet a stabilitás és a demokrácia útjára".79 Az Egyesült Államok és India közeledését világpolitikai kényszerek és józanság diktálják. A világ „két legnagyobb demokráciája"80 a globális hatalmi játszmában talál egymásra. Az elmúlt évtizedek fel nem dolgozott feszültségekkel terhesek. Amerika ellenezte, szankcionálta, majd eszközök híján tudomásul vette India atomhatalmát, az 90 Külügyi Szemle
