Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai
Vincze Dalma lása, az instabilitás leküzdése, valamint az újjáépítés. Ezen túlmutatva azonban az unió a koppenhágai, feirai Európai Tanács-ülések során megerősítette, hogy európai perspektívát ajánl szomszédainak. A 2003. június 21-i thesszaloniki EU-Nyugat-Balkán- csúcs áttörést jelentett a két régió kapcsolatában, hiszen az EU az európai perspektíva megerősítéseként „Európai Partnerséget" kínált a Nyugat-Balkán azon országainak, amelyek képesek és hajlandóak teljesíteni a lefektetett kritériumokat. így egy kettős folyamat eredményeként az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közeledése folytatódik: az érintett államok kifejezésre jutatták azon szándékukat, hogy az Európai integráció részesei legyenek, az unió egyre inkább közvetlen felelősséget vállal az érintett országok gazdasági, politikai és társadalmi felzárkózásában, így a Nyugat-Balkán európai felzárkózása ma már vitathatatlan. E tanulmány célja annak bemutatása, hogyan változott az Európai Unió stratégiája a Nyugat-Balkán országai felé. Az unió több szempontból is kettős dilemma elé került a térséggel kapcsolatos viselkedési mód megtalálásakor. Egyrészt a stabilizáció és társulás kettős célját kell megvalósítania, hiszen a balkáni háborúkat követően az elsődleges cél az újjáépítés, az országok politikai és gazdasági fejlődésének stabil mederbe terelése, majd ezzel párhuzamosan, mintegy ösztönzőként az országok európai közeledésének támogatása volt a feladat. A dilemma másik oldala az, hogyan lehetséges az unió által olyannyira kedvelt regionális szemlélet és az országok sajátosságainak együttes figyelembe vétele. Az EU stratégiáját ezek a szempontok határozzák meg. A 2004-es ötödik és a 2007-es hatodik bővítési kör tapasztalatai újabb tényezőt jelentenek a EU Nyugat-Balkán-stratégiájának elemzésében. A tanulmány felépítése követi a fent vázolt logikát. Az EU Nyugat-Balkán-kapcsola- tainak elemzését időben két szakaszra bontom, az 1990 és 2000 közötti, illetve a 2000 utáni időszakra. Ezekben a periódusokban a stabilizációs és társulás, regionális megközelítés-egyéni sajátosságok dilemmái mentén elemzem a kapcsolatok fejlődését. Ez követően egy rövid elemzésben egy csokorba gyűjtöm az unió a kelet- közép-európai és a nyugatbalkáni országokkal kapcsolatos bővítési stratégiájában bekövetkező változásokat. Az EU és a Nyugat-Balkán kapcsolatai az 1990-es években Az Európai Unió és a balkáni országcsoport kapcsolatainak elemzését akár az európai integráció kezdeteitől is megtehetnénk. A Balkán és a történelem során változó európai nagyhatalmak kapcsolata sok tanulsággal szolgálhatna az mindenkori nagyhatalmak külpolitikai stratégiájáról és a Balkán szerepéről a világpolitikában. A volt Jugoszlávia a hatvanas évektől kezdve különlegesen kedvező elbánást vívott ki magának az akkori Európai Közösségtől. Sikerült megszabadulni a „keleti blokk" erősen diszkriminatív tartalmú, állami kereskedelmű ország skatulyájától, majd az 28 Külügyi Szemle
