Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Molnár Anna: Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében
Európaizáció az olasz EU-koordináció tükrében A parlament részvétele az uniós döntéshozatalban Az Európai Unió tagállamaiban a maastrichti szerződés óta a kormányszervek mellett folyamatosan növekedett a nemzeti parlamentek szerepe is. A parlamentek egyre jelentősebb szerepet töltenek be az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban és a folyamatok monitorizálásában. Az olasz parlament - a nemzeti politikában betöltött hagyományosan erős szerepe ellenére - az uniós döntéshozatal befolyásolásában nem játszott jelentős szerepet, és mindeddig csak nagyon ritkán élt a korábban kifejtett úgynevezett felülvizsgálati eljárás (scrutiny) intézményével,31 amely lehetőséget biztosít számára az uniós jogszabálytervezet részletes megismerésére és a döntés befolyásolására.32 Az 1987-es Fabbri-törvény kötelezővé tette az uniós jogszabálytervezetek továbbítását a parlament számára, illetve az 1989-es La Pergola szabályozta az úgynevezett közösségi törvény gyakorlatát. A kormányt 1998 óta azonban a törvény csak évente kötelezi az előző év uniós eseményeit ösz- szefoglaló jelentés készítésére (a jelentést január 31-ig kell a parlamentnek benyújtani). Annak ellenére, hogy a törvényhozásnak már 1998 óta jogában áll az uniós jogszabálytervezetek véleményezése, ezzel a jogosítványával csak nagyon ritkán élt. 1998-tól a jogszabálytervezeteken túl az úgynevezett Zöld és Fehér könyveket stb. is meg kell küldeni a parlamentnek, 2000-től pedig már létezik a parlamenti fenntartás egy gyenge formája, amely azonban csak azt tette kötelezővé, hogy a kormánynak az uniós jogszabálytervezet elfogadásának idejét is meg kell jelölnie, a parlament csupán addig fogalmazhatja meg a tervezettel kapcsolatos véleményét, amely azonban meghatározza a kormány álláspontját. A parlamenti kontroll erősítése érdekében a házszabályban is módosítások történtek. A törvényhozás dolgát sokáig nehezítette az is, hogy nem kérhetett előzetes - a minőségi jogalkotás egyik fontos elemének tekintett - szabályozási hatásvizsgálatot, csupán értékelést az adott jogszabálytervezettel kapcsolatban. 1999- től már lehetőség van arra, hogy a vizsgált jogszabálytervezettel kapcsolatban kérjen ilyet, a parlament azonban sokszor panaszkodott arról, hogy nem kapja meg időben az uniós dokumentumokat. Mindemellett azonban rendkívül alacsony a vizsgálatok száma.33 Olaszországban a kormánynak tájékoztatnia kell a parlamentet minden olyan törvényjavaslatról, amely az Európai Bizottság napirendi pontjai közé kerül. A képviselőház házszabálya alapján az európai uniós ügyekért felelős bizottság és az állandó parlamenti bizottságok vitaüléseket tarthatnak az érintett miniszter részvételével, azokkal az Európai Bizottság által tett törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek az Európai Unió Tanácsa napirendi pontjai között szerepelnek, vagy azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyek az Európai Unió bizonyos nemzetközi egyezményeit érintik.34 A 11/2005. sz. törvény harmadik cikkelye az olasz parlamentnek az uniós jogalkotási folyamatban játszott szerepét szabályozza. Ennek értelmében minden egyes jogszabályt és jogszabály-módosítási javaslatot, a megalkotásuk érdekében megrendelt 2008. nyár 67
