Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kántor Zoltán: A nemzet kérdése a nemzetközi porondon
A nemzet kérdése a nemzetközi porondon a törvény és végrehajtásának alaposabb megvizsgálása érdekében. Erik Jürgens többször is módosította a jelentést, amelyet végül 2003. márciusban fogadott el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi és emberi jogi, valamint a politikai bizottsága. A bizottságokban elfogadott jelentés már nem javasolta a törvény felfüggesztését, csupán módosítását, viszont egy igen érdekes megkülönböztetést tesz a Hungarians (a magyarországi magyarok, a magyar állampolgárok) és a Magyars (a határon túl élő magyarok) között.41 „Az eredeti angol szöveg - helytelenül - különbséget tesz a Magyarországon élő magyarok között, akiket »Hungarians«-ként említ, és a határon túli magyarok között, akiket »Magyars«-ként jelöl. Ennek megfelelően az angol szövegben a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény után zárójelben a »Magyars« szó szerepel, ami fordítási szempontból ilyen összefüggésben értelmezhetetlen." (A fordító megjegyzése - Görömbei Sára.) A jelentés továbbra is a politika nemzet koncepciójára épül. A Fnmda-jelentés: a nemzet fogalma A jelentés 35 állam alkotmányát vizsgálja meg arra vonatkozóan, hogy hogyan határozza meg a nemzet fogalmát, és azt hogyan intézményesíti. Emellett „a közgyűlés megvizsgálta, hogy a nemzet fogalma - ahol helyénvaló egy újragondolt és modernizált fogalom - segíthet-e és hogyan a nemzeti kisebbségek, illetve jogaik kérdésének megközelítésében a 21. századi Európában". A javaslat a Velencei Bizottság jelentésének szellemében összeköti a nemzet és a nemzeti kisebbségi problematikákat. Korábban, a Velencei Bizottság jelentésére reflektálva, Sólyom László is központinak tekinti a nemzet fogalmának meghatározását: „Az alapkérdések sorában tisztáznunk kell a »nemzet« fogalmát; hiszen a viták mögött az állam és a nemzet viszonyára vonatkozó elérő koncepciók állnak. Az »államnemzet« szilárd és formális fogalma szerint a nemzet egy adott állam állampolgáraiból áll. Ezzel áll szemben a közös nyelv, kultúra, esetleg etnikum tartalmi jegyeivel körülírt nemzetfogalom. Sok állam doktrínájában, sőt sok nyelvben is az államnemzet számára foglalt a »nemzet« szó."42 A Frunda-jelentés - a Jürgens-jelentéssel szembemenve - a politikai és a kulturális nemzetfelfogást egyenrangúnak tekinti: 7. A közgyűlés megjegyzi, hogy a nemzetépítés és a nemzetállamok születésének meglehetősen összetett folyamata során a modern európai államok legitimitásukat vagy a nemzetfogalom állampolgári, vagy pedig kulturális jelentésére alapozták. Egyben - és kisebbségvédelmi szempontból ez a fontosabb - elfogadja, hogy a kisebbséghez tartozó egyén maga döntse el, hogy melyik nemzethez tartozónak tekinti magát: 2008. nyár 53
