Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Rácz András: Katonai együttműködés Oroszország és Fehéroroszország között
Rácz András állapodások a katonai együttműködésről. Ekkoriban számos olyan védelmi jellegű kérdés volt napirenden, amelyek szabályozására egyébként is szükség volt, gondolok itt például a volt Szovjetunió katonai egységeinek elosztására és ennek technikai lebonyolítására, a Fehéroroszországban lévő orosz bázisok használati jogára, vagy akár a Fehéroroszország területén állomásozó és onnan 1996 végéig kivont orosz atomfegyverek helyzetére. A Független Államok Közössége A katonai együttműködés időrendben második szervezeti keretét az 1992-ben létrejött Független Államok Közössége (FÁK) jelenti. A biztonságpolitika területén az orosz dominanciájú FÁK eredetileg igyekezett volna megőrizni a volt szovjet fegyveres erők egységét a Szovjetunió megszűnése után is, ez azonban a tagállamok önállósodási törekvései miatt kudarcot vallott. Létrehozták ugyan a FÁK egyesített főparancsnokságát, de a széttartó tagállami érdekek miatt ez csak néhány évig működött. A FÁK Védelmi Miniszterek Tanácsa úgy döntött, hogy az egyesített főparancsnokság szerepét ideiglenesen egy katonai koordinációs szerv veszi át. Jelenleg a FÁK-on belül a biztonságpolitikai együttműködés a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni harcra, valamint az illegális migráció visszaszorítására koncentrál. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Az orosz-fehérorosz katonai együttműködés sarokkövének a kilencvenes évek elején nem a FÁK, hanem az 1992. május 12-én Taskentben aláírt kollektív biztonsági egyezmény számított. A taskenti szerződést eredetileg hat állam, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán írta alá. Fehéroroszország egy évvel később csatlakozott Azerbajdzsánnal és Grúziával együtt, ám utóbbi kettő 1999-ben kilépett a szervezetből. Hét évvel később, 2006-ban Üzbegisztán is a kilépés mellett döntött, így a szervezetnek jelenleg hét tagállama van, All cikkelyből álló szerződés kimondja az erő alkalmazásának tilalmát az államközi kapcsolatokban, és előírja, hogy a részt vevő államok nem lépnek be olyan katonai csoportosulásokba, amelyek egy másik résztvevő ellen irányulnak. A dokumentum emellett kollektív védelmi garanciát is tartalmaz. A szerződés végrehajtására a résztvevők létrehozzák a Kollektív Biztonság Tanácsát, valamint az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnokságát. A szerződést eredetileg öt évre kötötték, kimondva a hosszabbítás lehetőségét. A második meghosszabbítás alkalmával, 2002-ben a szövetséget a Kollektív Biztonság Szerződés Szervezetévé keresztelték át.1 Az orosz-fehérorosz uniós állam2 A fehérorosz-orosz katonai együttműködésnek jelenleg viszont nem az eddig ismertetett fórumok, hanem az 1995-ben létrehozott és azóta is folyamatosan, bár változó inten4 Külügyi Szemle
