Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Szász József megállapodás óta az egymást váltó macedón kormányok - kezdetben a helyzetből eredő „illeszkedési kényszer" hatására, majd egyre inkább saját kezdeményezésből is - ilyen politikát igyekeznek követni, az ezért szerintük Macedóniát megillető „megérdemelt jutalom", a NATO-, majd az uniós tagság reményében. 2. Nem hagyható figyelmen kívül egy, az előzőek esetleges elmaradásából eredeztethető „backlash" effektus. A macedón integrációs törekvések elhúzódó elhanyagolása, párosulva a gazdasági nehézségekkel és a reformdeficittel, káros hatással lehet a térség stabilitására. Ebben az esetben ugyan nem a koszovói kérdés áll majd a macedón reagálás középpontjában, mégis számításba kell venni e tekintetben is. 3. Félelem a „fertőző" instabilitástól („spillover effect"), amely Koszovó miatt már önállóságának eddigi 16 éve során két ízben is fenyegette Macedóniát.63 4. Ezzel párhuzamosan, aggodalom a nagyszerb sovinizmustól, melytől a macedónok a 20. század folyamán - az időszakonkénti pozitív hatások ellenére - nemegyszer szenvedtek és amitől egy Koszovó kapcsán felerősödő szerb ellenakció esetén ismét tartaniuk lehet. 5. Az albán, illetve a macedón etnikum egymással szembeni kölcsönös fenntartásai. A két népcsoport ellentétei történelmileg alakultak ki, ahogyan együttélésük is hosszabb távra tekinthet vissza. A mai Macedónia területén régebben megtelepült albánsággal (a macedón köznyelvben „albanci") kialakult modus vivendit az ezredforduló eseményei, a menekültáradat, majd a fegyveres harcok felborították és felülről, sőt kívülről diktált kényszer-koegzisztenciává alakították, melyben a „jövevény" albánok („siptari")64 gyorsan polgárivá szelídülő katonai-politikai struktúrái kaptak jelentős, meg nem szolgált szerepet. 6. A 2001-es konfliktus traumája. Az ennek véget vető ohridi megállapodás által az albán kisebbségnek biztosított kedvezményeket a nem albán macedón közvélemény döntő többsége túlzottnak, a kompromisszumot kikényszerítő nemzetközi közösséget pedig inkorrektnek tartja. Általános beszédtéma, hogy a válsághelyzet koszovói eredetű volt és a nyugati hatalmak tevőlegesen is támogatták a Macedónia elleni „albán agressziót".65 7. A koszovói albánok nagy tömegű macedóniai beáramlása, az általuk keltett problémák, későbbi viselkedésük, majd a 2001-es agresszív magatartásuk visszatetsző a macedón lakosság szemében, sőt utóbbit már a „honos" albánság is elítélte. Ebből a tapasztalatból (is) táplálkozik a közvélemény ama félelme, hogy egy erős északi szomszéd Koszovó tartós veszélyt jelentene Macedónia integritására (egyre növekvő) albánok lakta területei megtarthatóságára nézve. 8. A nemzetközi szervezett bűnözés keltette aggodalmak. A macedón átlagember - nem teljesen indokolatlanul - Koszovóval és az ottani albánokkal azonosítja a Macedóniára is átsugárzó maffiabűnözést, elsősorban az ember- és leánykereskedelmet, a drogkereskedést, az illegális fegyverkereskedelmet és a dohánycsempé20 Külügyi Szemle
