Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecse Géza: Pánszlávizmus az orosz és a szovjet külpolitikában, 1914-1991
Geese Géza sikeres európai hadjárata miatt 1941-től kezdődően a szovjet kommunista ifjúság egyik legfontosabb hőse lett. Még Alekszej Bruszilov, az 1917 májusában kinevezett új orosz vezérkari főnök is felkerült a hősök listájára, holott annak idején a bolsevikok mindent megtettek megbuktatásának érdekében. Kohn 1960,293. o. 29 Sztálin ezzel kapcsolatos leggyakrabban idézett, 1945. május 24-i beszédében „a nagy orosz nemzetet" dicséri, amely „kiemelkedő szerepet játszott a német fasiszták felett aratott győzelemben." A beszédet a Kremlben a Vörös Hadsereg parancsnokainak adott banketten mondta el. Kohn 1960, 297. o. 30 Megszűnt a Kalmük Autonóm Szovjet Köztársaság, a Krími Tatár Autonóm Szovjet Köztársaság, valamint Észak-Kaukázusban a Csecsen-Ingus és a Karacsaj Autonóm terület. Lakosságukat az előttük teljesen ismeretlen közép-ázsiai területekre deportálták. Szülőföldjük helységneveit szinte kivétel nélkül megváltoztatták, és oroszokkal, valamint más nemzetiségűekkel telepítették be. Erre magyarázatot a szovjet vezetés nem adott. „Hivatkozási alap” a kollektív felelősség, pontosabban: a kollektív bűnösség volt. Kohn 1960, 296. o. 31 Marijina az Ossz-Szláv Bizottság létrehozásáról: Akszjonova-Dosztal-Gorjainov 1997,173. o. 32 Sosztakovics a következőképpen adta meg az alaphangot: „Büszke vagyok rá, hogy orosz, szláv vagyok. A szláv nemzetek dicső nemes családja bátran fogja valóra váltani a történelem által rá bízott küldetést!" Alekszej Tolsztoj a Pravdában a következőket írta a szlavofil történelemszemléletről: „Felül kell vizsgálnunk a szláv nemzetek történelmét. Ezer év során a mi fiatal szláv vérünk felfrissítette Bizáncot. A szlávoknak köszönhetően Bizáncnak sikerült ősi civilizációját megőriznie és átadnia a feudális Európának. A szorgalmas, szabadságszerető, békés és kulturált szláv nemzeteket kelet felől az egész világot leigázni szándékozó nomád birodalmak, nyugat felől pedig középkori császárok kívánták meghódítani. Erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak. Ezek a keleti és nyugati agressziók a szláv világ bátor ellenállásába ütköztek. A szláv nemzeteknek az európai humanizmus kialakításában betöltött szerepét mind a mai napig nem értékelték érdemeihez méltóan." Amit eddig egyetlen szláv kongresszusnak sem sikerült elérnie, a hivatalos támogatásnak köszönhetően most megvalósult. 1943 januárjától havonta jelent meg a Szlavjanye (Szlávok) című folyóirat. Kohn 1960, 300-301. o. 33 Az addigitól eltérő módon és alapon kezdték el szervezni a munkát. Ugyanebben az évben különbizottságokat alakítottak a szláv fiatalság, a szláv tudósok és a szláv nők közötti munka céljaira. Internacionálé 1971, 471-473. o. 34 A szláv nemzetek 1944. május 25-i kongresszusán R. W. Seton-Watson elnöklete alatt többnyire az Angliában ideiglenes száműzetésben tartózkodó szlávok vettek részt. Kohn 1960, 301. o. 35 „A krími háború ugyanis véget vetett a jobbágyságnak. Ez alkalommal, a háború következtében el fogjuk temetni ennek a jobbágyságnak a gyermekét, a cári rezsimet, titkosrendőrségével és csendőrségével együtt." Sztálin 1905-ös brosúrájából idézi Kohn 1960, 298. o. 36 Sztálin 1945. szeptember 2-i rádióbeszédét idézi Kohn 1960, 297. o., valamint Szilágyi Ákos: A negyedik Oroszország. Az orosz nacionalizmus családfája. Szabad Tér Kiadó, 1989 (a továbbiakban: Szilágyi 1989), 118. o. (Utóbbi 1945. szeptember 3-a teszi a beszéd elhangzásának időpontját. 37 „A sz lávoknak lehetőségük nyílik arra, hogy felépítsék társadalmukat. Mi legyen a programjuk? A szlávok közös természetű faji, nyelvi és kulturális csoportot alkotnak. Olyan geopolitikai és gazdasági blokkot, amely döntő tényező az európai béke megőrzésében. A német kapitalizmus alóli felszabadulásuk érdekében a szláv nemzeteknek technikailag fejlett nemzetgazdaságot kell létrehozniuk, amely képes lesz biztosítani függetlenségüket. Belső struktúrájuknak demokratikusnak, szabadnak és szociálisan igazságosnak kell lennie." Idézi Kohn 1960, 303. o. 38 Az emigrációban tevékenykedő Benes csehszlovák elnök többször is felajánlotta 1942 folyamán Kárpátalját a szovjeteknek, és hajlandónak mutatkozott egy csehszlovák-lengyel állam- szövetség elfogadására is. Zseliczky Béla: Kárpátalja a cseh és a szovjet politika érdekterében 1920-1945. Politikatörténeti Füzetek 10. Budapest: Napvilág Kiadó, 1998 (a továbbiakban: Zseliczky 1998), 66-67. o. 39 1942 során foglalkoztatta őket egy lengyel-csehszlovák közös állam gondolata, illetve megfordult a fejükben egy bolgár-jugoszláv államszövetség terve is, de alapvetően „függetlenségpártiak" 162 Külügyi Szemle