Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél egyaránt vonatkoztatható keretszabályokat alkothat... s tartalmi kérdésekben a vallások és egyházak önértelmezésére kell hagyatkoznia. (...) Az egyház az adott vallás és az állami jog számára nem ugyanaz. A semleges állam nem követheti a különböző vallások egyházfelfogásait. (...) Az egyházak egyenlőkként való kezelése szintén nem zárja ki az egyes egyházak tényleges társadalmi szerepének figyelembe vételét. Egyházakra vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye. Budapest, 2002, 165. o. Tehát az AB-határozat szerint az államnak a tartalmi kérdésekben az egyházak önértelmezésére kell hagyatkoznia. Eszerint ha a katolikus egyház világegyházként határozza meg magát, és egyetemes jogrendet alakít ki, mellyel képes kizárni a nem nemzetközi úton való kapcsolattartást, akkor azt az államnak el lehet/kell fogadnia. A katolikus egyház „tényleges társadalmi szerepében" része van a nemzetközi szerepből deriválódó, a magyar társadalmon belüli jelentősebb szerep is. Ezen a ponton szépen látszik, hogy a magyar Alkotmánybíróság megoldotta azt a problémát, hogy nem állította a magyar szuverént olyan helyzet elé, hogy egy a gyakorlatban szinte pédátlanul széles körben - 174 ország által - elfogadott mechanizmussal kelljen szembefordulnia. Ha az Alkotmány vagy az Alkotmánybíróság kizárta volna a nemzetközi természetű kapcsolattartást a katolikus egyházzal, és az egyház valószínűleg nem alkalmazkodott volna ehhez (ebben az egyház meglehetősen következetes), akkor Magyarországnak egyszerűen nem volna hivatalos kapcsolata a területén élő egyik vallási közösséggel. 9 Lásd részletesebben: www.vatican.va/news_services/press/documentazione/documents/corpo- diplomatico_index_it.html . 10 Elsőre azt gondolhatnánk, hogy konkordatárius szerződéseket általában kereszténydemokrata és hasonló gondolkodású kormányzatok kötnek. A történelem azt mutatja, hogy a 20. század legjelentősebb egyházi nemzetközi szerződései éppen az egyházzal nem túlságosan szimpatizáló, illetve az általános közvélemény által nem túl egyháziasnak érzett politikai irányzatok kormányzása idején jöttek létre. 11 Ennek kifejezéséhez nincs szükség nemzetközi szerződés kötésére, hanem elég a diplomáciai kapcsolat felvétele is. 12 Annak érdekében, hogy a diplomáciai képviselők az egyházhoz mint olyanhoz és ne a helyi viszonyokhoz kötődjenek - a világi hatalmak diplomáciai képviselőihez hasonlóan - öt-hét évente új küldetési helyre kapnak beosztást. Az egyházi diplomácia kötelékében jelenleg egyetlen magyar diplomáciai képviselő, Pintér Gábor például először a haiti, utána a bolíviai, majd a stockholmi többes akkreditációjú nunciatúrára kapta a diszpozícióját, most pedig a párizsi nunciatúrán dolgozik első helyettesként. 13 Bokorné Sz. H.: Nemzetközi jog. Budapest, 1999.143. o. 14 Ilyen jogi személy valójában csak a magyar világi jogban van, hogy a pénzügyi és más tevékenységeket el lehessen végezni, a kánonjogban viszont ilyen kategória nem létezik. A megfelelője talán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia lehetne, az viszont nem alkot közigazgatási szintet a Szentszék és az egyházmegyék között. Lásd Rónay, M.: „Magyar Katolikus Egyház". lm Világpolitikai lexikon. Budapest, 2005. 420. o. 15 Van lehetőség rá, hogy a diplomáciai kapcsolatot egy állam ilyen konkrét megkülönböztetéssel tegye. Ez a diplomáciai képviselet nevében is tükröződik: nem szentszéki, hanem vatikáni nagykövet. Erről a felek előzetesen konkrétan megállapodnak. Lásd Rónay (2004): i. m. 278. o. 16 Részletesebben uo., 287-289. o. 17 Jellemző, hogy a formális diplomáciai felhatalmazottsággal nem rendelkező legátusnak is van diplomáciai neve (apostoli delegátus). Ez azért van, mert a helyi diplomáciai testület tagjai esetileg meg szokták keresni, hogy - az egyház helyi konfliktusoktól való meglehetős távolságtartása miatt - közvetítésre, békéltetésre stb. megkérjék. 18 Actes et documents du Saint Siege relatifs á la seconde guerre mondiale, é. n. V. 384. o. 19 Az apostoli vikariátus és az apostoli prefektúra olyan, az egyházmegyével egyenlő elbírálás alá eső egyházi közigazgatási egység, amelynek élére a Szentszék valamilyen okból nem nevezett ki püspököt. így nem saját hivatala jogán kormányozza az adott közigazgatási egységet, hanem a Szentszéktől delegált kormányzati joghatóság útján. Ez a konstrukció adja a jogi lehetőséget arra, hogy közvetítőként lehessen használni a Szentszék irányában. 2008. tavasz 141
