Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél értelmezni (anélkül hogy magáévá tenné), hogy az egyház hogyan értelmezi önmagát és viszonyát az államokkal. Márpedig a kódexben egyértelműen a világegyház egységes jogrendje van rögzítve. Tehát a magyar állam explicite is tudja, érzékeli, ismeri, érti, tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a katolikus egyház a kánonjogi kódexben modellezett módon, vagyis az egész világon egységes jogrendként működik, és a magyar jogrenddel diplomáciai módon van kapcsolata. Ezután Magyarországon például egyetlen városi bíró sem mondhatja azt, amikor egy olyan kázuson gondolkodik, amelynek az egyházjoggal van valamilyen összemetsződése (közbeeső ítélet stb.), hogy ő azt nem érti. Ez annak ellenére így van, hogy amikor jogi tanulmányokat végzett, az egyetemi tankönyvei azt magyarázták neki, hogy ilyen helyzet egyszerűen nem is lehetséges. (Ez itt csak a jogi szempont kiemelése, amely az egészben csak egy részprobléma.) Vagyis Magyarország már érvényes nemzetközi szerződésben rögzített módon is többet tud, többet érzékel az egyházról és annak az egész világon egységes működéséről, mint amit a nemzetközi jogi tankönyvek tanítanak. 1990 óta a Szentszék nemzetközi szerződéseinek preambulumában egyre gyakrabban szerepelteti ezt a kitételt. Összegzés A vizsgálat során arra jutottam, hogy az egyház és az államok közötti külügyi kapcsolatok nem a nemzetközi közjog, hanem a nemzetközi kapcsolatok tudomány gyakorlatiasabb ismeretszerző mechanizmusa alapján magyarázhatók jobban. Egy állam számára valóban nem az a fő kérdés, hogy az egyházi fél tulajdonságai milyen szinten elégítik ki a nemzetközi jogi kézikönyvek szempontjait. A világi félnek külpolitikailag az a legfontosabb, hogy 1. egy kormányozható és kormányzott entitással tud tárgyalni, 2. ha a Szentszékkel nemzetközi szerződést köt, akkor az az ő területén élő egyházrészével is biztosan végre tudja majd hajtatni a szerződést, ahogy más országokkal kötött szerződéseit is végre tudta hajtatni az ottani egyházrészekkel. A Szentszék a nemzetközi kapcsolatai során az egész, saját önreflexióval rendelkező katolikus egyházat képviseli, és ezt az egyház diplomáciai/szerződő partnerei is jól érzékelik, sőt ezzel az ismeretükkel számolnak, erre építenek. Az egész egyháznak a képviselete a nemzetközi kapcsolatok tudomány ismeretszerző mechanizmusa által jól érzékelhető és reflektálható, annak ellenére, hogy a nemzetközi közjogi kézikönyvek ezt a mechanizmust - saját tudományos paradigmájuk korlátái miatt - nehezen/nem tudják modellezni. 2008. tavasz 139
