Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - BALKÁN - Szász József: Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja
Koszovó függetlensége - Macedónia és a macedóniai albánok álláspontja fejtés szerint - ez Szkopje számára azért lesz kedvező, mert így, infrastrukturális okokból, Koszovó számára jó ideig az egyetlen összekötő kapocs lehetne a külvilággal.36 A macedón-koszovói gazdasági együttműködés állami szintre emelésére már 2006- ban történtek lépések. Ceku koszovói miniszterelnök tavaly májusi szkopjei látogatására ismét megnyitották a Pristina-Szkopje vasútvonalat és bejelentették a két város közötti autópálya, valamint a Gniljanet Kumanovóval összekötő sínpár megépítését. Egy év múlva, 2007 májusában a két miniszterelnök már megállapodást is kötött a gazdaság, a szállítás, a biztonság, az oktatás és az egészségügy terén folytatandó kölcsönös együttműködésről. Megállapodtak néhány jövőbeni nagyobb közös beruházásban is, így például a két ország közötti határállomások korszerűsítésében.37 Mint Ruecker UNMIK-főmegbízott megállapította: „Gruevszki és kormánya nagyon konstruktív Koszovó ügyeivel kapcsolatban."38 Érzelmek: félelmek és vágyak A Koszovó függetlenségével beköszöntő új helyzet esetleges hátrányai, a belőle netán Macedóniára háruló nehézségek, ha a hivatalos politika szintjén nem is, de a civilszervezetek, elemzők, a politika perifériáján mozgó közírók és természetesen a lakosság körében közszájon forognak. Sőt, nehezen definiálható „zsigeri félelem" formájában belenőttek a nem albán etnikumú népesség közgondolkodásába és - miután a reálpolitika szintjén nem manifesztálódhatnak - a társadalmi tudatra gyakorolt hatásuk révén befolyásolják a nem albán macedón attitűdöt ebben a kérdésben. A macedóniai albánok és nem albánok viszonyát - a dolgozatunk tárgyának jobb kifejtéséhez szükséges minimális mértékben - más helyen tárgyaljuk. Itt csak annyit szükséges megjegyezni, hogy a Koszovó függetlenségével kapcsolatos macedón aggályok döntő része az albán-macedón történelmi viszony által motivált, s a macedónok Koszovóval kapcsolatos negatív élményei tulajdonképpen albánokkal kapcsolatosak. A koszovói függetlenség várható negatív hatásai közül súlyosan esik a latba Macedóniában a várható szerb reagálás körüli bizonytalanság is. A hivatalos nyilatkozatokban ez nem kap helyet, kormányszinten bíznak a szerb politika realitásérzékében és az ottani lakosság európai csatlakozási vágyában.39 A macedón közvélemény mégsem mentes attól a félelemtől, hogy ezúttal Pristina függetlensége destabilizálhatja újból a Balkánt, és északi határaikon megint a káosz lesz úrrá, ismét fenyegetve Macedóniát és semmivé téve az utóbbi idők kétségtelen fejlődését, lerombolva egzisztenciájukat, esetleg puszta létüket is. Ferid Muhic, a szkopjei egyetem filozófiaprofesszora szerint a macedóniai szerbek soha nem fordultak a szkopjei kormány ellen kivéve, amikor azt albánbarátsággal vádolhatták meg. „Fasiszta, vagy keményvonalas rasszista ideológiákat valló pártok mindig találnak alkalmat konfrontáció és békétlenség szítására. Amikor 2008. tavasz 13
