Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
Rónay Miklós ben van különbség. Nem az érződik belőle, hogy még a felkészülés gondolatával sem hajlandó foglalkozni, hanem inkább fölkészül és fölkészíti a területén élő embereket arra, ami valószínűleg történni fog. Akkor ezen nyilatkozatok közül melyik az egész egyház hivatalos álláspontja? Egyértelmű, hogy a Szentszéké, és csak az. A konkrét példában azt látjuk, hogy a konferencia igyekezett egyrészt a politikai kontextus figyelembevételével állást foglalni (az amerikai népnek a szeptember 11-i támadás nagy traumát okozott), és ebben a helyzetben nem az elméleti állásfoglalást tekintette feladatának, hanem azt, hogy az ottani népesség aktuális lelkiállapotát kezelje úgy, hogy az ne álljon szemben a keresztény elvekkel, illetve ha háború lesz, az a lehető legkisebb szenvedést okozza, másrészt foglalkozik a területén élő emberek valószínűleg bekövetkező lelki és morális problémáival. Vagyis nem szalad elméletieskedésbe, hanem ellátja a területi adottságoknak megfelelő lelkipásztori feladatát (ez a természetének megfelelő feladata). Ebben a magatartásban jól látszik az a lehetőség, amelyet a püspöki konferencia mint formáció a kommunikáció terén nyújt: általa az egyház képes a világ különböző területein élő katolikus népesség konkrét helyzetéhez „közel lenni", azt megérteni.48 Erre egy teljesen monolitikusán kommunikáló világegyház képtelen volna. A püspöki konferenciák általi kommunikációban tehát a kommunikációs flexibilitást mint lehetőséget, mint cselekvési szabadsági fokot láthatjuk. A Magyar Püspöki Konferencia is adott ki körleveleket, pásztorleveleket. Ilyen volt például 1996 augusztusában az Igazságosabb és testvérieseid világot című.49 Ezek azonban - a korábbiaknak megfelelően - nem jelentik a katolikus egyháznak mint olyannak a magyarországi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos hivatalos álláspontját, csak a magyar püspökök tanácsait, amelyeket 1996-ban a magyarországi Krisztus-hívők figyelmébe ajánlottak. Az egyházi és a világi jogrend mint a nemzetközi kapcsolat két oldala Az egységesség kiterjedése az államok és az egyház esetében Az igaz, hogy az egyház esetében az egységesség nem olyan fokú, mint az államok esetében. Ma államok esetében sem olyan fokú azonban a koncentráltság (a biliárdgolyó állapotra törekvés), mint az abszolutista monarchiák esetében volt. Azt tapasztaljuk, hogy államok esetében is előfordul, hogy nyilatkozatbeli különbségek vannak az állam egyes szervei között, és mégsem vetődik föl, hogy ez az állam nem egységes nemzetközi fellépéséhez vezetne. Erre példa Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter 2005. őszi véleménye, mely szerint felül kellene vizsgálni az 1997-es vatikáni szerződést. A Külügyminisztérium erre úgy reagált, hogy Magyarország békeidőben egyoldalúan 136 Külügyi Szemle
