Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
Rónay Miklós a magyar kormányzat az egész magyar társadalmat képviseli, és annak a nevében köti a szerződést, a Szentszék pedig az egész világon elterjedt katolikus egyházat képviseli, és annak a nevében köti a szerződést.2'’ Ez - belátható módon - minden nemzetközi tárgyalásnál, illetve szerződéskötésnél így van. Mindkét fél úgy képviseli azt az entitást amelyiknek a nevében eljár, ahogyan az illető entitás önmagát elgondolja, és amely önreflexió alapján az adott kormányzat annak az entitásnak a nemzetközi közösség előtti képviseletét ellátja. Az adott kormányzat és az entitás viszonya a kormányzat számára nem szabadon választott viszony, hanem az adott nemzetközi entitás sok évszázados önreflexióján (ami nagyon lassan változhat ugyan és változik is) nyugszik, vagyis adott időben az adott kormányzatnak evidencia, a benne dolgozó tisztviselők számára pedig hosszú neveltetés, képzés útján elsajátított inkulturációs adottság. így ha egy nuncius megérkezik a küldetési helyére, nem fogja az adott országban forgalomban levő nemzetközi közjogi egyetemi tankönyveket átnézni, hogy azokban hogy is tanítják a katolikus egyház és a Szentszék viszonyának problémáját. Minden nemzetközi tárgyalás olyan, hogy az adott téma közvetlenül a tárgyaló kormányzatok által képviselt entitásoknak csak egy részét érinti. Két állam kereskedelmi tárgyalásánál például csak a két országnak az azzal az áruféleséggel foglalkozó kereskedőit érinti. Közvetetten természetesen az egész társadalmat, hiszen pénzügyileg és a társadalmi kapcsolatok stb. szempontjából egy-egy ágazat kereskedelme az egész társadalom hogylétére befolyással lesz. Az egyház és egy állam tárgyalásánál a helyzet hasonló. Közvetlenül csak az adott országban élő katolikusokat és az ország területén működő egyházi közigazgatást érinti. Közvetetten azonban egyrészt - lásd a konkordatárius szerződések preambulumainak fogalmazását - az egész ország társadalmát, másrészt az egész katolikus egyházat, tudniillik a tárgyalófél országon kívül elhelyezkedő egyházrészeit is érinti, számukra is előnyös vagy hátrányos tárgyalást, illetve szerződést eredményez. Miért érinti a katolikus egyház adott országban élő egyházrészén és a Szentszéken kívüli katolikus egyházrészeket? A válasz egyszerű. A konkordatárius szerződések ösz- szehasonlításával arra a felismerésre juthatunk, hogy a Szentszék - közvetlen értelemben az Államtitkárság Államokkal való Kapcsolatok Részlege, illetve annak apparátusa - a konkordatárius szerződésekben következetes konkordatárius szerződési politikát folytat. Az összehasonlításkor ugyanis egy adott időszak szerződéseiben bevett formulákat, adott időszakban bevett jogi főalakzattípusokat találunk. Ezeknek a jogi megoldásoknak pedig „termék életciklusuk" van, vagyis valamikor, egy bizonyos idő alatt kialakulnak, egy időszakon át használatban vannak, és egy idő után újabb formulával cserélődnek föl. Mivel a konkordatárius szerződések összehasonlításánál az egyik, tudniillik az egyházi fél állandó, és a világi felek változnak, így ha azokban megoldási sémákat találunk, akkor azok logikusan az egyházi fél indítványára kerültek a szerződésekbe. 128 Külügyi Szemle
