Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2008 (7. évfolyam)
2008 / 1. szám - ELMÉLET - Rónay Miklós: A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél
A katolikus egyház egységes nemzetközi szerződő fél úgy értelmezik a helyzetet, hogy a Szentszék és a katolikus egyház többi része között működőképes és hatékony jogrendi - úgy értem jogrenden belüli - kapcsolat van, vagyis egy kormányzat-kormányzott közigazgatási rendszer kapcsolat. Ha az állam nem ilyen természetű kapcsolatot látna e viszonyban, akkor nem a nemzetközi szerződést választaná mint adekvát formát az ezzel az összességgel való megállapodásra. Az igaz, hogy a puszta diplomáciai kapcsolat esetében - a szerződéstől eltérően - a diplomáciai kapcsolatfelvétel által elismert kánoni közigazgatási egységesség nincs kihasználva, nincs működtetve. Egyesek azt mondják, hogy az ország azért létesít diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel, mert valójában a Vatikán Városállammal mint állam természetű entitással akart diplomáciai kapcsolatot létesíteni,15 a Vatikán Városállam szerveinek pedig valóban nincs kánoni joghatóságuk a katolikus egyház egyik része fölött sem. A diplomáciai kapcsolat felvételekor azonban a szentszéki fél alaposan tisztáztatja az adott országgal (1. A későbbiekben), hogy mit is akar tenni, és a Szentszék az ország döntése alapján dönti el, hogy abba a típusú kapcsolatba belebocsátkozik-e vagy sem. Csak néhány olyan eset van (néhány muszlim államvallású arab állam, a múltban pedig a létezett szocializmus egyes országai), amikor névlegesen a Vatikán Városállam volt a diplomáciai partner, és nem a Szentszék. Viszont tudni kell, hogy ebben az esetben is az Államtitkárság Államokkal való Kapcsolatok Részlege volt a kapcsolattartó, mert a Vatikán Városállamnak is - mint a Szentszék egyik alrendszerének - az illetékes szentszéki hatóságok intézik a külkapcsolatait, saját külügyi apparátusa nincs, természetéből, egyházon belüli jogi elhelyezkedéséből, szabályozásából adódóan nem is lehet.16 Vagyis a névleg a Vatikánnal diplomáciai kapcsolatban álló ország is ugyanazzal a szentszéki hatósággal és ugyanazokkal a tisztségviselőkkel tárgyal. Diplomáciai kapcsolat felvételkor való partnermegismerés A diplomáciai kapcsolat felvételekor a Szentszék elvárja, hogy az adott ország a szokásos belső egyházi úton jelezze a diplomáciai kapcsolat felvételi szándékát. Ez úgy lehetséges, hogy olyan országokban is szokott legátus működni (diplomáciai megnevezése apostoli delegátus), ahol nincs az állammal diplomáciai kapcsolat. A legátus tisztán kánoni jogi alakzat, és léte az egyház ekkleziológiai tulajdonságaiból következik (a Szentszék és a távoli területek közötti belső kommunikációra, kapcsolattartásra szolgál). Ezt a legátust szokták nunciusi funkcióval is felruházni, amikor az adott országgal diplomáciai kapcsolat létesül. A Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvételi gyakorlatában megfigyelhető az a tendencia, hogy a kapcsolatfelvétel folyamatában a tárgyalás csatornájául a már meglévő legá- tusi intézményt használja fel, vagyis a diplomáciailag még fel nem hatalmazott egyházi tisztségviselőt.17 Ha egy adott ország a más államokkal meglévő diplomáciai csatornáit akarja felhasználni a kapcsolatfelvétel intézésekor, például az Olaszországnál akkreditált saját római nagykövetén keresztül vagy a Szentszéknél akkreditált római diplo2008. tavasz 125
