Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Dmitri Trenin: Az orosz biznisz Európa és Amerika között (Le business entre l'Europe et l'Amérique, Politique Étrangére, 2007. 1. sz.)
Folyóiratszemle Dmitri Trenin: Az orosz biznisz Európa és Amerika között (Le business russe entre l'Europe et TAmérique, Politique Étrangére, 2007. 1. sz.) A Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa által írott tanulmánynak gyakran visszatérő vezérmotívuma az a gondolat, hogy Moszkvának nincs hosszú távú stratégiája, csupán uralkodó osztályának érdekei szerint manőverezik; mind az Európai Unióval, mind az Egyesült Államokkal való kapcsolata pénzügyi és gazdasági szerződéseinek függvénye. A szerző szerint az EU-hoz való viszonyrendszerében hamarabb várható javulás, mint az Egyesült Államokkal való kapcsolatában, mindez azonban nem jár együtt Oroszországnak az európai stílusú demokráciára való áttérésével. A 21. század hajnalán Oroszország - bár birodalmi státusa már a múlté - továbbra is nagyhatalomnak tartja magát. Ennek azonban már nincsenek ideológiai alapjai, sőt azt lehet állítani, hogy ez az egyik legkevésbé ideológiától fűtött ország a világon. Az eur- ázsiai egységről folyó bizonytalan vitáktól eltekintve, az eszmék nemigen számítanak. A gazdasági érdekek viszont annál inkább. Az ország élén álló kapitalista bürokraták egyetlen jelmondata: In Capital We Trust. Nekik nemcsak a klasszikus értékek érdektelenek, de a hagyományos katonai hatalom vágyálma is hidegen hagyja őket. A szerző szójátékával élve, a fő rendezőelv nem a geopolitika, hanem a geo-pefrolitika. A gazdaságban a kőolaj jelentőségét csupán a földgázé múlja fölül. 2005 végén a Gazprom által véghezvitt szédületes áremelés, amely az ukrajnai szállítások felfüggesztéséhez vezetett, adta meg a kegyelemdöfést a régi Szovjetuniónak. Moszkva világosan értésére adta szomszédjainak: a különleges kapcsolatok és szubvenciók ideje leáldozott, még az olyan hűséges partnereknél is, mint Örményország és Fehéroroszország. Mindenki a külföldhöz tartozik, és mindenkinek fizetnie kell. Oroszország a szomszédságát olyan gazdasági területnek tekinti, ahol még bizonyos komparatív előnyöket élvez, és azokat igyekszik is kihasználni. Oroszországnak nincs hosszú távú cselekvési terve, és nemzeti érdekekről sem beszélhetünk. Az orosz nemzet konszolidálódása még hosszú időt vesz igénybe, és amíg ez meg nem történik, a magánérdekek motiválják a nagy politikai döntéseket. „Ami 2007. tél 339
