Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Varró László: Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika
Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika az állam elvonja, és díjkedvezmény formájában szétosztja a fogyasztók között. Ez politikailag kényelmes, hiszen egy hatósági áremelés mindenhol népszerűtlen, de közgazdaságilag azt eredményezi, hogy egy kapacitásnövelő beruházás által generált árverési bevételből a beruházást elvégző hálózati társaság semmit sem kap, és ez természetesen csökkenti az érdekeltséget az új beruházásokban. Magyarországnak mint jelentős nettó importőr EU-tagállamnak elemi érdeke az európai határkeresztező infrastruktúra közgazdaságilag hatékony használata. A magyar külpolitikának nagyon határozottan törekednie kell egyrészt a jelenlegi rendelet valódi érvényesítésére, másrészt támogatnia kell a bizottság törekvéseit a határkeresztező infrastruktúrára vonatkozó szabályozás korszerűsítésére. • A földgáz stratégiai tárolása. Az olajtermékek esetében a hetvenes években kialakult a stratégiai készletezés rendszere. Az EU valamennyi tagállama rendelkezik stratégiai olajkészletekkel, és az ezek felhasználásával kapcsolatos eljárások, illetve a készletekkel kapcsolatos adatszolgáltatás folyamata jól bejáratott. Az olajjal kapcsolatos politikai kockázatokat figyelembe véve nincs olyan mérvadó szakmai vélemény, amely megkérdőjelezné a stratégiai készletezés létjogosultságát. A földgáz esetében az európai gondolkodásban mai napig meghatározó EU-15-ök hosszú ideig nagyon kényelmes helyzetben voltak abban a tekintetben, hogy földgázellátásuk földrajzilag közelről és baráti demokráciákból (Norvégia, Hollandia, Nagy-Bri- tannia) származott. Emiatt a stratégiai készletezés a mai napig nincs jelen az európai energiapolitikai gondolkodásban. Valójában ma a földgáz esetében még inkább szükség lenne a stratégiai készletezésre, mint az olajnál. Az ellátás sokkal kevésbé diverzifikált: az európai import mintegy fele Oroszországból érkezik, kitéve a 2006 januárjában akuttá váló tranzitproblémáknak, egyharmada pedig Algériából, ahol a közelmúltban polgárháborús jellegű konfliktus volt a kormányzat és az iszlamista erők között. A földgáznak nincs olyan likvid globális piaca, mint az olajnak, sokkal kevésbé lehet számítani arra, hogy más forrásokból az azonnali piacon vásárolni lehet, és amíg a fogyasztóknak saját üzemanyagkészletük van az autójuk tankjában, a gáz tüzelőberendezések folyamatos ellátást igényelnek. Ezeknek az eredményeként a földgáz stratégiai készletezésének az európai energiapolitika fókuszába kellene kerülnie. Magyarországon folyamatban van a stratégiai gázkészletezés kialakítása, ez üdvözlendő jelenség ugyan, de nyilvánvaló módon egy elszigetelt magyar stratégiai tartalék hatása korlátozott: a gázrendszer nemzetközi összefüggései olyan erősek, hogy nagyon nehéz olyan ellátásbiztonsági zavart elképzelni, amely a szomszédos országokat nem érintené: például az ukrán-magyar és az ukrán-szlovák csővezetékek a határtól kevesebb mint ötven kilométerre ágaznak szét. Az olaj esetében is van nemzetközi együttműködés a stratégiai készletezésben, például a szlovén kormány tulajdonában lévő stratégiai készlet egy részét szerződés alapján Magyarországon tárolják. A gáz esetében azonban ennek az együttműködésnek 2007. tavasz 71
