Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Varró László: Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika
Varró László Villamos energia és gáz: a hálózatos energiahordozók egységes piaca A villamos energia és a gáz esetében a hatékony piac kialakulása jóval nehezebb. Ennek az az oka, hogy mindkét esetben az adott energiahordozó eljuttatásához rendelt különleges infrastruktúrára van szükség a fogyasztók kiszolgálásához. Ez a hálózat természetes monopólium, duplikálása nem lehetséges. Emiatt a verseny kialakulásának feltétele a „harmadik feles hozzáférés": a hálózat tulajdonosa azt mint közcélú infrastruktúrát valamennyi piaci szereplő rendelkezésére bocsátja egy nem diszkriminatív módon megállapított hálózati tarifa ellenében. Magyarországon éppen úgy, mint az EU egészében megállapítható, hogy a villany és a gáz esetében a verseny alapvető feltételei egyaránt kialakultak, és bizonyos mértékig a piac és a kereskedelem is elindult. A piac hatékonysága azonban még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, különösen a földgáz esetében. A bizottság a lényeges pontokon várhatóan kezdeményezni fogja a jelenlegi direktívák (2003/54/EC, 2003/55/ EC) módosítását a hatékony versenyen alapuló, valóban egységes európai energiapiac megteremtése céljából. A legfontosabb, valószínűsíthetően napirendre kerülő vitatémák, amelyekben Magyarországnak állást kell foglalnia az alábbiak: • A tevékenységek szétválasztása. A legelterjedtebb piaci struktúra Európában a jelenlegi villany- és gázdirektívák által megkövetelt jogi szétválasztás. Ez azt jelenti, hogy a természetes monopol hálózati infrastruktúrát külön cégbe kell szervezni, de tulajdonjogilag egy holdingban maradhat a domináns termelő-kereskedő céggel. Ez a bizottság szerint problémákat vet fel: az infrastruktúra felett rendelkező cég beruházási döntéseit a holding kereskedelmi érdekei befolyásolhatják. Az ellátásbiztonságra például általában javító hatású a szomszédos országokkal történő hálózati kapcsolatok bővítése, de ez nem feltétlenül érdeke a növekvő importversennyel szembenéző domináns kereskedőnek. Magyarországnak alapvetően érdemes támogatnia a tevékenységek szétválasztását. A hazai gázszektorban fogyasztói portfoliója alapján az E.ON Hungária, beszállítási forrásai alapján a Gazprom van domináns helyzetben, míg a gázszállító-rendszerirányító a gázkereskedelemben piaci erőfölénnyel nem rendelkező Mól tulajdonában van. Ily módon a domináns kereskedő és az infrastruktúra szétválasztása megnyugtatóan lezárult. A villany esetében mindkét kritikus szereplő (a rendszerirányító Mavir valamint az MVM Közüzemi Nagykereskedő) állami tulajdonban van, azaz szét- szervezésük könnyen megoldható. A bizottság javaslata tehát Magyarországnak nem jelent nehézséget. A hatékonyabb verseny ugyanakkor fogyasztói jólétet és jobb ellátásbiztonságot eredményez. • Az infrastruktúra-fejlesztés ösztönzése. A jelenlegi európai energetikai infrastruktúra nem alkalmas az egységes piac kialakítására. Sem a villamos energia, sem 68 Külügyi Szemle
