Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Varró László: Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika
Az energiaellátás biztonsága és a magyar külpolitika Varró László E gy modem társadalomban mind a gazdaság versenyképessége, mind a háztartások jóléte kritikusan függ az energiaellátás biztonságától. Az energiaellátás zavarainak súlyos, tovagyűrűző gazdasági hatásai vannak. Az energia gyakorlatilag valameny- nyi ipari termék és szolgáltatás termelésében szerepet játszik. A lakossági fogyasztók esetében mind a villamosenergia-, mind a földgáz-, mind az üzemanyag fogyasztásnak jelentős kényelmi hozama van, felmérések alapján állítható, hogy a fizetési hajlandóság nagyon magas,1 vagyis a fogyasztással kapcsolatos jóléti többlet igen jelentős. Mindezen szempontok miatt az energiaellátási zavarok társadalmi költsége többszörösen meghaladja a kiesés esetén el nem fogyasztott energia piaci értékét. Számos jel mutat arra, hogy a gazdasági fejlettséggel együtt emelkedik az energiaellátás biztonságának társadalmi értéke. A modernizációval növekszik ugyanis azoknak az iparágaknak az aránya, amelyek, mint az információtechnológia vagy az elektronikai ipar, erőteljesen függnek a folyamatos villamosenergia-ellátástól. Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg szolgáltatószférában, amelynek a szerepe a gazdasági fejlettséggel szintén nő: a kereskedelemre, a bankszférára és a turizmusra az energiaellátás zavarai katasztrofális hatásúak, az ügyfelek bizalmának tartós elvesztésével járhatnak. A visszaszoruló hagyományos nehéziparral ellentétben ezekben az ipari és szolgáltatóágazatokban a raktárkészleteknek a szerepe minimális, azaz egy energiakimaradás során elmaradó termelést nem lehet a készletek ingadozásával kisimítani. A legtöbb növekvő szerepű ágazatban nincs valódi alternatívája a hálózatos energiaellátásnak. A probléma súlyát jelzi, hogy az egyébként sikeres indiai szoftveripar képviselői az energiaellátási zavarokat tekintik fejlődésük legsúlyosabb akadályának.2 Ezen felül a globalizáció, a magyar gazdaság integrálódása az európai és globális nagyvállalatok termelési rendszerébe felértékeli a szállítmányozás, a folyamatos („just in time") logisztika szerepét. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges üzemanyaghiány, a szállítmányozási és logisztikai rendszerek leállása nagy társadalmi károkat okozhat. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos energia- és külpolitikai lépések során egyaránt tekintettel kell lenni a modem energiarendszer specializációjára. Napjainkban az olaj és a közlekedés között rendkívül szoros a kapcsolat: a közlekedés energiaigényének 64 Külügyi Szemle
